Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Somogyvári Ágnes: Bronzkori temetőrészlet Tiszaalpáron
185 késő-füzesabonyi eredetűnek tekinti. Ez a bögretípus az alpári leletanyagon túl előfordul Csanyteleken 26 és Kelebián 27 is. A leletanyag legérdekesebb darabja a szőregi típusú kétfülű korsó (II. t. 1). A korsó formai analógiáit a Maros kultúra kései időszakának edényei között találjuk meg. Bóna István, aki a kultúra jellegzetes edényeinek kronológiai sorát elkészítette, ezt a típust a kultúra legkésőbbi - Szőreg 5 - edénytípusának tartja. 28 A korsó formai analógiáját több helyen is megtaláljuk. Díszítésének egyes elemei a Maros kultúra más típusú edényein is megtalálhatók. Ilyen korsók kerültek elő például a szőregi temető 4L, 133., 143., 147., 164., és a deszki temető 8., 10., 20. sírjából. 29 Magának az edénynek a megjelenése Tiszaalpáron azonban nem csupán importként értékelhető. Még egy korsó nyaktöredékéről kell említést tennünk (V. t. 1). A korsótöredékhez hasonló típusokat ír le Bóna István a tiszaalpári telepen. 30 Az általa vizsgált ilyen típusú edényeket, a település jellegzetes, a koszideri időszakba tartozó kerámiáiként tartja számon. A Mátyás király utcában előkerült töredék valószínűleg ezekkel az edényekkel rokon. A leletanyag áttekintése során az analógiák nagy része a vatyai kultúra életének III. fázisába, valamint a kultúra kései, koszideri időszakába tartozó lelőhelyek, főleg temetők anyagából származik. Fontos elem, hogy a Mátyás király utcában előkerült temetkezés edényeinek párhuzamai megvannak a tiszaalpári telep kerámiaanyagában is. Ezért az előzőekben leírtak alapján úgy gondoljuk, hogy itt a földvár temetője került elő. Kiterjedéséről nincsenek pontos adataink, a helybéliek elmondása alapján csupán annyi információval rendelkezünk, hogy a század első évtizedeiben házalapozáskor az utca túloldalán is kerültek elő sírok. A földvárhoz kapcsolható temető kutatására már a múlt században, a földvár kutatásával közel egy időben sor került. Hild Viktor jegyzeteiben tesz említést arról, hogy Kada Elek 1897 tavaszán feltárást végzett Alpáron, és egy nagy kiterjedésű bronzkori urnatemetőt fedezett fel. Ebből az urnatemetőből származott egy töredékes fúlesbögre és urna, melyet Kada Hild Viktornak ajándékozott. Hild nem jelölte meg a feltárás pontos helyét, csupán annyit írt le, hogy a falu másik részén került elő a temető. 31 Majláth Béla 1898-ban adott hírt újabb alpári leletekről. 32 Kada Elek meghívására ő 1897 augusztusában vett részt egy próbaásatáson Alpáron. A gyepsoron, a falutól Ny-ra húztak kutatóárkokat, 4 uo. 74-75. 5 uo. X/8. 16 LŐR1NCZY Gábor-TROGMAYER Ottó 1995. 9. kép 1. 7 BÓNA István 1975. Tafel 70. 18. 8 uo. 94. lJ BANNER János 1931. 11. 0 BÓNA István-NOVÁKI Gyula 1982. 77. 1 STANCZIK Ilona 1975. 27. 2 MAJLÁTH Béla 1898. 258-259.
