Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - Gallina Zsolt–Hajdrik Gabriella: 10–11. századi temetőrészlet Homokmégy–Székesen
160 biztosíthatta. Azonban elképzelhető, hogy a veret fordított helyzetű textilövre volt erősítve. A 10-11. századi női sírokban ugyanakkor ritkán fordul elő övveret. A férfi sírok egy részébe fegyvereket vagy annak is minősíthető tárgyakat, baltát, késeket, vasnyílhegyeket, tegezt helyeztek (IX. t.). A szegényebbnek minősíthető férfisírok nagy részében e tárgyak képezték a mellékletek java részét. A sírokból számos vasnyílhegy, deltoid, rombusz, levél, fecskefark alakú, ívelt vágóélű és hegyes példányok egyaránt napvilágra kerültek. A nyílhegyek elhelyezkedése igen változatos: koponya mellett, jobb illetve bal alkar mellett, bal combcsont és jobb mellkas mellett és tegezben egyaránt megtalálhatók. Többnyire 1-2, de előfordult, hogy egy sírban 3-4 darab is volt (68. - 3 db, 53. sír - 4 db). A 86. sír tegezébe feltehetően 5 vasnyílhegy helyeztek el. Több nyílhegy sírba helyezése esetén érdekes jelenségeket figyeltünk meg. A 6. sírban levő csontváz mellett 2 db rombusz alakú nyílhegyet bontottunk ki. Az egykori nyílvesszők egymás mögött elhelyezkedve összefüggő vonalat alkottak. A 68. sírban talált csontváz jobb oldalánál 2+1 nyílhegyet találtunk, amelyek - kissé elcsúszva egymással szemben helyezkedtek el. Az 53. sír halottja 3 nyílvesszőt kapott, amelyek közül kettőt a halott felsőtestének jobb oldala mellé párhuzamosan, egyet pedig a koponya fölött keresztben helyeztek el. A 86. sírban napvilágra került vasmerevítéses tegezt 51 a bal felkar mellett helyezték el a sírban, tehát a tegezt az övről leoldva tették a sírba (VI. t.). Bár viseleti helye jobb oldalon, az övön felfüggesztve lenne, azonban a szokás valószínűleg sem a tükörkép másvilágképzettel, sem a hazajáró halottal szembeni védekezéssel nem magyarázható, hanem a leoldott fegyvert egyszerűen "mellétették" a hozzátartozói. A 22. sírban a szíjelosztó karika a jobb combcsont felső oldalán feküdt, mellette egy bronz fúggesztőkarikát találtunk. A szíjelosztó karika pontos párhuzamát nem ismerjük (VIII. t.). 52 Nepper Ibolya több vászontarsolyt is említ, amelyek szerinte vászonövről csüngtek le a következő lelőhelyeken: Algyő 49. sír, Hajdúböszörmény-Bodaszőlő, Sárrétiidvari-Hizóföldek, Sándorfalva (NEPPER Ibolya 1996. 53.). 48 Szőke Béla Miklós szerint hasonló négyzet alakú rozetták ruhadíszekkel együtt kerülnek elő az öv tájékon, e veretek hátlapján szegecsek, vagy fülek találhatók (SZŐKE Béla Miklós 1962. 77.). Fodor István a Sárrétudvar-Hízóföldeken elhelyezkedő honfoglalás kori temető 134. sírja kapcsán ugyanakkor női tarsolyvereteket említ (FODOR István 1996. 267. 134. sír), formájuk azonban eltér az általunk találttól. 49 E szegénység - a női sírokhoz képest - ugyanakkor viszonylagos, hiszen e köznépi temetőben a férfi helyét és rangját a melléhelyezett fegyver képviselte. A nyílhegyek ugyanakkor nem feltétlenül csak a korai temetkezésekre jellemzőek, hiszen all. század közepéig kimutathatók (CS. SEBESTYÉN Károly 1932. 222.). 50 A vasnyílhegyeket többnyire fekvő helyzetben és egyfajta rendben találtuk a sírokban, ezért valószínű, hogy mellékletként helyezték a sírba. A sírbalövés máshol megfigyelt és igen elterjedt szokása itt nem valószínűsíthető (NAGY Árpád 1969. 77-79.- SZABÓ János Győző 1970. 265.- TETTAMANTI Sarolta 1975. 109-110.). 51 A tegez hossza: 68 cm, szélessége: 8-12 cm. Restaurálás alatt. 52 Nagykörűben előkerült 10. századi temetőrészlet egyik sírjából ismerünk 2 db hasonló idomú, de díszítetlen szíjelosztó karikát (HAMPEL József 1905. III. Taf. 385/6. - FODOR István 1996. 244.). A 22. sírban lelt szíjelosztó karikához hasonlóan Sárrétudvari-FIízóföldek 106. sírjában talált szíjelosztó karikák küllős végét utánvéséssel - karomszerüen képezték ki. A 258. sírban öntött bronz szíjelosztó karika került elő, melynek kö-
