Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)
10 ötvözetből vagy nagyon gyakran rézből vert dénárok vékony ezüstréteggel befuttatva, mint teljes értékű veretek kerültek a pénzforgalomba. A használat során gyorsan lekopó ezüstfátyol alól előtűnő, nemesfémet csak alig vagy szinte egyáltalán nem tartalmazó hamisítványok joggal váltották ki a kortársak felháborodását. A hamis pénzek elterjedését és forgalmát mutatják az éremleletek is, melyek között szinte alig van olyan, amelyben a törvényes kibocsátású dénárok mellett elő ne fordulnának hamis veretek is. A század első felében főleg I. Ferdinánd, de később Miksa és Rudolf dénárait is hamisították. Az illegális, hamis véreteket a silányabb anyaguk mellett a primitívebb verési technika, a durvább vésetű rajz, a hibás, vagy zavaros körirat jellemzi. A gyakorlott vésnök vagy ötvös által készített verőtővel vert, csaknem hibátlan rajzú példányokon át az értelmetlen köriratú, primitív rajzú darabokig, az ún. kovácshamisítványokig a hamis dénárok szinte teljes skáláját fel lehet állítani. A pénzhamisítás nagy károkat okozott a pénzforgalomban, ahol egyrészt bizalmatlanságot váltott ki a régebbi kibocsátású törvényes véretekkel szemben, másrészt közvetve hozzájárult a külföldi aprópénzek hazai elterjedéséhez. Az országban forgó nagy mennyiségű hamis pénz volt az egyik fő oka, hogy az osztrák tartományokban igyekeztek a magyar dénár forgalmát visszaszorítani.. A magyar országgyűléseken gyakran felvetődő probléma volt a magyar aprópénz forgalmának akadálytalan biztosítása az osztrák tartományokban, ez a törekvés azonban a sok hamisítvány miatt az ausztriai rendeknél erős ellenállást váltott ki és nem vezetett eredményre. 26 A 16. század elején elburjánzó hamispénz verés első csökkenése a János király halála után erélyesebben fellépő I. Ferdinánd intézkedései nyomán következett be. A magyar aprópénz ausztriai forgalmának biztosítása a 16. század második felében sem volt akadálytalan. A rendek hiába kérték a magyar dénárok osztrák forgalmához az uralkodó hivatalos engedélyét, azt nem tudták megszerezni. 27 Ha a rendeknek hivatalosan nem is sikerült elérni a magyar aprópénz akadálytalan és teljes értékben történő forgalmazását az osztrák tartományokban, azok mégis bekerültek az ottani pénzforgalomba. Ennek ellensúlyozására osztrák részről a magyar dénárok forgalmának időbeli korlátozásával és értékük leszállításával próbálkoztak. 28 Újabb kutatási eredmények szerint a magyar dénár forgalma Alsó-Ausztriában, Stájerországban és Görzben az eddig feltételezettnél nagyobb arányú volt, sőt a Görzön keresztül még Észak-Itáliába is eljutott. 29 A pálmonostori lelet igazi jelentőségét és értékét egykor és ma is egyaránt a benne talált több mint másfélszáz tallérveret adja meg. Az újkori pénztörténet legsikeresebb pénzfajának bizonyuló ezüst értékpénz, a tallér a 15. század végén 26 HARKÓ Gyula 1912. 32., 34., 38-39.; HUSZÁR Lajos 1975. 16. 27 HUSZÁR Lajos 1975.30. 28 Uo. 29 BÚZA János 1996.89-98.
