Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

177 Január ötödikén három órakkó a templomba vót vizszentülés, gréta-, mirha­mëg aranypénzszentülés, amit a bölcsek ajándékoztak. Az mellé sót is vittek, hogy ne maradjon ki a családbú, meg azt mindenki be is tartotta. Később aztán az arany­pénzt a menyasszony cipőjibe tették, amikó ment esküvőre; a szentűtt vizet a halott­ná odahejezték oszt vele szentetek meg a látogatók. Vót még egy nagy jelentősége a háromkirálok napjának, mer addig a gyerekek­nek nem vót szabad a karácsonyfáhó nyúni, semmit levenni. Ezt a szülők nagyon tiltották, oszt allig vártuk a vízkereszt napját, hogy emújjon a nagymise, osztakkó délután az vót a dogunk, oszt hát ez vót a karácsony vége." Az 1920-as években még Szilágyira is elhívták vendégszereplésre a háromkirá­lyokat, mert ott akkor ilyen nem volt és nagyon várták őket. ' Egy másik adatszolgáltató szerint még az 1940-es évek első felében is járták a háromkirályokat. Énekük szövege megegyezett az előbbivel. Szerinte azonban „két angyal meg az ördög" voltak a misztériumjáték szereplői. „Az ördög ojan rossz gúnyába vót, be vót kormozza az arca, tarisznya a nyakába, a kézibe mëg furkósbot, amivé a kutyáktú védelmezte az angyalokat; fekete subasapka vót a fejin. Az angya­lok fehér péntőbe, fehér blúzba vótak, fejükön papírsapkáva, rajta sárga Dávid-csil­lag a holddá. Angyalok csak azok lehettek, akik tudtak szépen éneküni; egyikükné vót ez a nyútogató, véginn a szitává, benne szentkép mëg gyertya vót. Minden házná, ahun befogadtak, meggyútottuk a gyertyát. A tarisznya azé vót, hogy amit kaptunk diót, mogyorót, aszâtt meggyet, filléreket abba rakjuk. Sorba minden házhó bementünk. Ha valaki nem akart beengenni, akkó bezárta előttünk a kapuját, de ojan is vót, aki ránk pújgatta a kutyáját. A gazdák az ajtó fölé írták, mer aszonták, hogy ezëk megvédik a házat minden rosszaktú. Az én anyámná minden ajtó fölött ki vót írrá, hogy G+M+B. A háromkirálokat január hatodikán kezdtük kilenc óra felé oszt délutánig, néha estélig jártuk. Utójára a Magyar Időbe, 1943-ba jártuk a háromkirá­lókat. 131 A vízkereszti krétás ajtófölirat napjainkban is látható Doroszlón. A XX. század közepének impériumváltozásai és politikai fuvallatai némiképp változtattak a felirat képén. Az 1940-es évek első felében nem volt tanácsos Dávid-csillagot írni az ajtószárfára. 1945 után pedig a korábbi hatágú csillag ötágúra változott. 130 Orovec János közlése. 131 Varga József közlése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom