Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón
168 A fölnőtt énekesek nem kértek bebocsájtást, alamizsnát sem vártak. Szomszédokhoz, ismerősökhöz, utcabeli jóbarátokhoz vagy azokhoz tértek be, akik útjukba estek, amikor ballagtak éjféli misére. Bementek az utcakapun, csendben megállottak az ablak alatt és elénekelték a szentesti köszöntőt. KARÁCSONY (december 25.) Szent karácsony napja az éjféli mise utáni kocsonyaevéssel kezdődött. Aki pedig éjféli misén volt, elment a hajnali, pásztori misére is. Manapság minden megfontolás nélkül engedik a szülők iskolába a gyerekeiket karácsony napján. Az 1960-as években viszont még kiszólták azt a szülőt, aki ezen a napon iskolába küldte a gyerekét. Szokás volt a reggeli órákban alamizsnát vinni a szegényebb sorsúaknak, akik nem vágtak disznót: egy tányér kocsonyát meg egy-két kalácsot, fölköszönteni őket, mondván, hogy legyen nekik is karácsonyuk. Volt, aki a temetőbe, férje sírjára is vitt kocsonyát. Az 1940-es évekig az volt a szokás, hogy a karácsonyi nagymise után a falusi bíró, az elöljárók meg a hitközségi tagok minden évben átmentek a paphoz a plébániára boldog karácsonyi ünnepeket kívánni. A lelkiatya szívélyesen fogadta és itallal, süteménnyel traktálta őket. A kommunista világ tiltotta ezt, de az iránta tanúsított jóindulatot valami úton-módon mégis kinyilvánították. Az 1970-es években például aranybetűs újévi üdvözlőlapot küldtek a papnak, ami akkor sokat jelentett. Az e napi ételeket előre elkészítették: „Karácsonyra befőztek ëgy nagy lábos szármát, hogy csak melegíteni kőjjön, osztakkó nem köllött aznap főzni." 103 Karácsony este köszöntötték az Istvánokat. Karácsony napjához több, hiedelmen alapuló népszokás kapcsolódik. Ezen a napon csak férfiaknak volt szabad diót törni, mert ha nők végezték, akkor évközben sok edény eltört a kezük alatt. Karácsony napján csak a legszükségesebb munkákat, a jószág etetését végezték. A közhiedelem szerint karácsony és újév között sem volt tanácsos dolgozni. Ünnepelni kellett, mert aki nem tartotta magát az íratlan törvényekhez, megbetegedett és nem tudott dolgozni akkor, amikor a legnagyobb szükség lett volna rá (pl. aratáskor). 105 101 Kovács Endre, 1988; 160. p. 102 Kovács Endre, 1982; 568. sz. 103 Erről bővebben: Kiss Lajos, 1982; 331., 332. sz. 104 Kovács Endre, 1982; 2338. sz. 105 Kovács Endre, 1982; 2336. sz.
