Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Adalékok a jogi néphagyománykutatás történetéhez

210 népi jogszokások néprajzi és jogtörténeti kapcsolatait. A szomszédos kis nemze23 teknél szintén találhatunk kísérleteket a jogi néprajz kutatására a század elején. Nálunk Tagányi Károly, a kiváló történész végezte el az alapvetést a családjog és az öröklésjog területén, Szendrey Ákos pedig a közigazgatási és a büntető népszokásokkal foglalkozott. Az igazságszolgáltatási szervek részéről a századfordulón, a polgári törvénykönyv javaslatával kapcsolatban merült fel a népi öröklési szokások megismerésének igénye. Baross János, Mattyasovszky Miklós a német törzsöröklési majd a magyar öröklési szokásokat tanulmányozta. 2. A kutatásokat Györffy István professzor, a Pázmány Péter Tudományegyetem Néprajzi Intézete, illetve az annak keretében működő Országos Táj- és Népkutató Intézet vezetője kezdeményezte 1939 elején. Bónis György és Papp László részvételével munkaközösség alakult a népi jogélet kutatására, amelynek munkájába később Viski Károlyt, Hofer J. Miklóst, Fél Editet és Szendrey Ákost is bevonták. Kérdőívet készítettek, jelentkezési lapot szerkesztettek. Ez utóbbi a személyi adatokon túl a néprajzi tájékozottságra is rákérdezett (az ország melyik vidékét ismeri jól, hol folytatott hosszabb ideig gyakorlatot), s kitért a technikai kérdésekre (mely tárgykör érdekli legjobban a gyűjtőt; az egész kédőívre, egy részterületre, vagy csak egyetlen jogintézményre kíván válaszolni). Az öt fejezetre osztott, a magánjogra (család-, öröklés-, dologi és kötelmi jogra) és bűntetőjogra kiterjedő 95 pontos kérdőív összeállítása Papp László visszaemlékezése szerint komoly gondot jelentett. A szerzők bizonytalanok voltak. Mattyasovszky és Tagányi munkái alapján dolgoztak, a külföldi szakirodalomból Maunier monográfiáját hasznosították. Az évek folyamán többször szóba került a kérdőív módosítása. Hofer J. Miklós szerint az első változat sok olyan néprajzi kérdést tartalmazott, amely a jogi néphagyományok kutatása szempontjából gyakorlati jelentőséggel nem bírt, viszont lényeges kérdések hiányoztak: „különösen az úrbéri, a közbirtokossági vagy községi javak használatával kapcsolatos, a vásárokon, piacokon kialakult jogi szokások, az állatkereskedelemre (szavatosság), mezőgazdasági kisiparra, házi iparra, a közös munkára, társulásokra, a kalákákra és a hozzá hasonló munkákra, a közös gazdasági munkaszerződésekre, a mezőgazdasági munkások, 22 KÜNSSBERG 1936.; SZENDREY Ákos 1936. 23 TÁRKÁNY SZŰCS Ernő 1967. 196-197. ; TÁRKÁN Y SZŰCS Ernő 1976. 92-95. 24 TAGÁNYI Károly 1919. 25 SZENDREY Ákos 1929.; SZENDREY Ákos 1936/a. 26 BAROSS János 1905. ; MATTY ASOVSZKY Miklós 1904. 27 A kérdőívet kisebb változtatásokkal Bónis György később megjelentette. (BÓNIS György 1938.); PAPP László 1941. 11.; MAUNIER, R. 1937.