Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora

84 nye a hős valamilyen szellemi, jellembeli vagy fizikai tulajdonságára jellemző ese­mény." 12 Az anekdota és a tréfa (trufa) jelentős különbsége, hogy az anekdoták legtöbb­ször konvencionális beállítottságú, míg a trufa sok esetben figyelmen kívül hagyja az erkölcsi szabályokat. 167. Bolond Mihók (MNK 1684 x) A következő mesében négy mesetípus találkozik. Az első rész egy trufa, a Bolond Mihók (MNK 1684 x) története, melynek cselekménye a lakodalommal zárul. Itt egy mesefordulat adja a továbbmesélés lehetőségét: az ostoba vőlegény bort akar hozni a kamrából, de a bor a rostán mind elfolyik. Ez a történet Az ostoba ember bort hoz a pincéből (AaTh 1387m), a Butuk Miska trufa változatának tekint­hető, majd a harmadik epizód A bolond és a rablók (MNK 1341) című rátótiáda típussal mutat rokonságot, illetve a Vándor a körtefán (MNK 1355Bxx) motívuma is felbukkan benne. Hát, volt egyszer egy szegény asszony. Ennek a szegényasszonynak volt egy fia, de az a gyerek, az is olyan... háromkerekes vót, nem vót ki a négy kerék... De nagyon szegények vótak. Nem volt mit enni szegény asszonynak, elszegődtette a fiát éves cselédnek. Nem volt még tíz éves sem, de mivel normális sem volt egészen, nagyon keveset fizettek neki. Első esztendőben szolgált egy tűt. Mikor megkapta szilveszterkor az éves fizeté­sit, vitte hazafele a tűt, oszt utóiérte egy szénás szekér. Ökrök húzták a szekeret. Fölhívta a szekeres bácsi, hogy gyere fel fiam, oszt a kocsira, ne gyalogolj. A gyerek fészkelődött a kocsin, oszt beleszúrta a tűt a szénába. Osztan megintcsak fészkelődtek, oszt elkeveredett a tű. Nem tanálta meg a gyerek, mikor leszállt a kocsrúl. Hazamén, köszön az anyjának: - Jó napot, édesanyám! - Jónapot, fiacskám! Mit szóigáltál? - Szolgáltam, édesanyám, egy tűt. - Hová tetted, édes fiam? - Beleszúrtam egy szénásszekérbe, oszt elkeveredett. Nem találtam... - Ó, te bolondos fiam - azt mondja -, nem úgy kellett volna! Mér nem tűzted a kalapod mellé?! Akkor meglesz, megmarad. - Jól van, édesanyám, majd máskor úgy csinálom ... Hát, [nevet] megin elszegődtette az asszony a fiát. Akkor mán nagyobbacska volt a gyerek, nagyobb fizetést kapott egy évre. Szolgált egy ekevasat. 12 Vöő Gabriella, 1981. 175. p. 13 Vöő Gabriella, 1981. 176-177. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom