Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora

72 Nyíljon ki a mennyország ajtaja, És vezesse az Úristen elébe az őrző angyala! És ott legyen terített asztala, Isten éltesse névnapja alkalmából! Sok jó erővel, egészséggel, Békességgel, szeretettel, Hosszú, békés, fájdalommentes élettel! Tréfás vásári kikiáltók: 66. - Sárgarigó, kanveréb, Gyűjjenek csak közelebb! 67 A román árulta a kaszát. Azt mondja, hogy: - Vedd meg, komám, ez a jó kasza! Jól fogja az Isten abroszka! Tudja, milyen az Isten abroszka ? Hát, az egy olyan fű. Réti fű az, de nagyon gyönge. Úgyhogy azt még a bot is elüti, nemhogy a kasza! 68. Az én apámtúl hallottam, hogy görbe botot árult a román. Vitte a görbe botot, oszt kiabált: - Asszonyszelídítőőő, vendégmarasztalóóó! Asszonyszelídítőőő, vendégmarasztalóóó! 69. Voltak itt ezek a bosnyákok. A nyakukba volt akasztva a tálca. Azt mondták a bosnyákok: - Sógor! Bretva... bugyii... - Sógor-sógor! Hogy köll? Mennyi? Nem azt mondták, hogy borotva, oszt nevették őket. Jó erős, barna emberek voltak. Osztanfeléér, mint ahogy mondta, odaadta. 70. Huszonnégyért darabját! Amelyiket akarják! Hooogy viszik, hooogy hordják... ! Mintha ingyen adnák! Tréfás mondókák: 71. Mürmür bika, vaskarika, Gulyásoknak sótartója, Búú, búú, bú!