Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Merk Zsuzsa: A katolikus egyház és a bukovinai székely telepítés a Délvidéken (1941–1944)

56 súlyát, holott az egyház szerepének jelentőségét az újonnan telepített falvakban helyesen ítélték meg. A telepítéstől, 1941 májusától több mint két év telt el, mire egyházi használatra 1943 októberében a székely telepeken illetményföldeket jelöltek ki. Nem is élvezhették ennek jövedelmét, hiszen 1944 októberének elején már híveikkel együtt menekülniük kellett. A délvidéki székely falvak papjai rendkívül nehéz körülmények között teljesítettek szolgálatot, előfordult, hogy hónapokon keresztül fizetség nélkül. Kerékpáron, lovon tudták csak megközelíteni híveiket, s méltatlan körülmények között laktak. Ahogy Ijjas József megfogalmazta: „Jólelkű, igénytelen, magyar-szerető, fiatal, egészséges" papok kellettek ehhez. A lelkészlakok felépítéséhez való hozzájárulást elutasította a kormánybiztosság, s az egyházi alkalmazottak számára sem biztosítottak illetményföldet/ Grősz József érsek 1944. május 9-én Antal István vallás- és közoktatási miniszternek írott levelében - melyben a telepítési kormánybiztos elutasító levelére válaszol - a következőképp foglalja össze az egyház helyzetét: „A kormánybiztos úr válaszának eme kitételében: 'Amennyiben a főtisztelendő érseki hatóság a telepeslelkészi házak felépítéséhez megfelelő anyagi feltételekkel nem rendelkezik...' - burkolt célzás arra, amit a telepítés alkalmával az ügyeket intéző urak nem átallották állandóan hangoztatni és a nép közé is dobni: '... építsen a lelkészeknek házat a kalocsai érsek, van elég vagyona... ' - Ezzel szemben leszögezni kívánom, hogy a nm. Vallás- és Közoktatási Minisztérium elvi álláspontja szerint az egyházi épületek feléptése és fenntartása, más források hiányában azok kötelessége, akiknek érdekeit ezek az épületek szolgálják, a jelen esetben tehát a telepeseké és nem a kalocsai érseké, akinek az egész akcióba semmiféle ingerenciája nem volt. A kalocsai érsek tehetségéhez képest szívesen támogatja telepes híveinek ügyeit, de nem vállalhatja azt, hogy a kormány telepes községeiben templomokat és lelkészlakásokat épít. Hogy a szegény telepesektől meg lehet-e ezt kívánni, ennek eldöntése szintén túllépi a kalocsai érsek hatáskörét. [...] A fentiek előadása után Nagyméltóságodra bízom az ítélethozatalt a kormánybiztosság felületes és eléggé célzatos válasza fölött, ismételten kérve hathatós közbenjárását e fontos nemzeti ügy megnyugtató rendezése érdekében."

52 48 „Két nappal ezelőtt hallottam, hogy a telepítési kormánybiztosságon a legilletékesebb úr azt mondotta volna, hogy Exellentiádnak erre vonatkozó [ti. a lelkészek javadalmazása] memoranduma a miniszterelnökségen fekszik, és a minisztertanács nem foglalt állást sem ellene, sem mellette. Ezt az eljárást nem lehet szó nélkül hagyni. Minden országgyűlési képviselő kap választ előterjesztéseire, és közbenjárására komolyan foglalkoznak az előterjesztett kérdéssel; fokozott mértékben kellene ezt megtenniük egy katolikus főpap előterjesztésére, főleg akkor, amikor a kérdés sokkal súlyosabb, semmint azt ők gondolják."- írja a kalocsai érsekségnek Ijjas József érseki biztos. KÉL Generalia 1569/1943. 49 KÉL Generalia sz. n. 1943. szeptember 30.; 1988/1944. 50 KÉL Generalia 5733/1941. 51 KÉL Generalia 1988/1944. 52 KÉL Generalia 241/1944.