Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben

37 A Duna-Tisza köze középső területein legélénkebb népességkibocsájtó, illetve népességátbocsájtó helységének valószínűleg Akasztó tekinthető. A falu az északdéli népmozgás fő útvonalába esett. Bár magát Akasztót is ez a népmozgás népesítette újjá a XVIII. század második évtizedének végén, a megtelepedők vagy azok utódai közül sokan odébb álltak, és aktívan részt vettek a délebbi vidékek, elsősorban a Bácska újranépesítésében. Akasztó népéből jutott többek között Kecelre, Lakra, Jankováczra, Mélykútra, Tataházára, Kollutra, Zentára, Veprováczra, Csonoplyára. Legfigyelemreméltóbb talán a mélykúti vonulat. Akasztóhoz hasonló szerepű állomás volt az észak-déli népmozgás útvonalán Kecel. Sajnálatos, hogy az előkerült perekben nem esett szó a Zentára költözött keceliekről. Megszólaltak viszont tanúként azok a hajdani keceliek, akik Mélykútra, Kollutra és Bezdánba költöztek el. IRODALOM ANDRASFALVY 1975 В ANATI Miklós 1981 BÁRTH János 1973 BARTH János 1974/a BARTH János 1974/b BÁRTH János 1975/a Bertalan Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig (Tanulmányok Tolna megye történetéből. VII.) Szekszárd Újabb adalékok Császártöltés történetéhez Császártöltés A kalocsai szállások településnéprajzi sajátosságai In: Dissertationes Ethnographicae 1. 253-309. p. Szerk.: Tálasi István Budapest Migráció és kontinuitás egy Duna melléki táj népesedéstörténetében Cumania II. 285-329. p. Kecskemét Kalocsa környéki ártéri kertek a XVIII-XIX. században Agrártörténeti Szemle 1974. 213-233. p. A kalocsai szállások településnéprajza (Kalocsai Múzeumi Dolgozatok 1.) Kalocsa