Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

302 építkezési virágkora. De miben rejlik a palicsi nyaralók szépsége, milyen jellegzetességeket hordanak magukon a többnyire még mindig létező villatípusok? A XIX. század utolsó évtizedeiben a villák és nyaralók Európa-szerte svájci stílusban épülnek. Ezek legjellemzőbb vonásai a fából készült szerkezeti és díszítőelemek, amelyeket csaknem kizárólag az oromfalak, tornácok, ereszek és tornyok épületelemeként használják. Szabadka gazdasági és kulturális fellendülése, városias arculatának kialakulása főként 1867-től, a kiegyezést követő időszaktól jegyezhető. A társadalmi és gazdasági körülmények kedvező feltételeket teremtettek a fürdőintézet, a nyaralóépítkezés felvirágzásához. Szabadka legjelesebb építészei (pl. Scultety János és Titus Mackovic építészek) a nyugati országokban képezik magukat s tanulmányutakon vesznek részt. Ezt döntő tényezőként tartjuk számon akkor is, amikor a város épületeiről ejtünk szót. A fürdőhely építészeti jellemzője eleinte a hosszanti elrendezésű alföldi háztípus többtagolódású változata, a tornácos alföldi típus, de lassan megjelenik az ún. svájci háztípus az előrehúzott központi tornáccal. Palics vonzásköre jelentősen kiterjed az 1869-ben megépült vasúttal. Az 1887-ben épített vasútállomás északi oldalán kialakul egy újabb településrész, az ún. Orbánfalva. Majd kikövezik a Szabadka-Palics útszakaszt és 1897-ben megindul a villamosjárat is a város és a fürdőhely között. A palicsi nyaralók alaptípusa többnyire azonos, s egymástól csak a tornácok faragásaiban különböznek. A század elején némelyikük már a szecesszió jegyeit viseli magán: az egyszerűséget, a felesleges díszítőelemektől való szabadulást, az újabb éptészeti elemek alkalmazását." Az 1910-es évek nyaralóépítészete egyre kifejezettebben a családiház-építés felé tolódik el, s lényeges változásoknak (bővítés, átalakítás) lehetünk szemtanúi: az igényeknek megfelelően más rendeltetésű helyiségeket (fürdőszoba, éléskamra stb.) is építenek. Évtizedekig sürgette a 52 nyilvánosság Palics kiépítését.' 1904. augusztus 27-én a törvényhatósági közgyűlés elfogadja dr. Bíró Károly polgármester indítványát Palics fürdő kiépítésére. A költségek fedezését a „Palics kiépítési és beruházási alap" biztosítja. A tervpályázat 53 kiírását rendelik el. Tehát a meghirdetett kiépítési tervvel összhangban fejlődhetett tovább a fürdőhely, válhatott még inkább ismertté messze földön is. A városban már az 1870-es évektől mind több középület épül fel. Nagy népszerűségnek örvendett az 1879-ben megnyílt első nyilvános fürdő, majd később újabb 49 Gordana Vujnovic: A palicsi villák létrejötte, fejlődéstörténete és transzformációja. Létünk, 1988. 2. szám. 333. (A továbbiakban: G. Vujnovic: A palicsi villák...) 50 G. Vujnovic: A palicsi villák... 337. 51 G. Vujnovic: A palicsi villák... 346-348. 52 Dr. Csillag Károly-Macskovics Titus: Palics kiépítése, Szabadka, 1904. 53 SzTL, 1903. évi kgy. jk. 772. szám; 1904. évi kgy. jk. 513. szám.