Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

299 A városháza néhány szakmai melléfogásától eltekintve - rendeltetésének megfelelően - rendkívül célszerű épület. A négy bejárat közül az északi oldalán van a díszbejárat, ahonnan pompás lépcső vezet az első emelet díszes tanácstermeibe. Különösen monumentálisan hatnak a nagy tanácsterem központi üvegablakai, melyeket Nagy Sándor tervei alapján Róth Miksa műhelye kivitelezett. De lenyűgöző az első emelet - az adóhivatali váróterem - faragványa, a népművészetből merített sokszínű dekoráció, valamint az épület belső és külső színpompás Zsolnay-cserép és - kerámia díszítése, illetve a kovácsoltvas művészi kivitelezése. Az épület alapterü38 léte 5838 négyzetméter, a három szint összterülete 16000 négyzetméter." A városháza folyosói szélesek és levegősek, helyiségei nappali megvilágítást kapnak, több irodája gazdagon díszített, néhány száz terme megfelelően oszlik el a három emeleten, arányosan méretezett tornya majd minden utcából látható, a földszintjén elhelyezett boltjaival a város igazi központja. Az új városházával kapcsolatban el kell még mondani, hogy az építkezés költségeit nem az újabb adóterhekből, hanem a tavankúti, csikériai, hajdújárási kevés hasznot hajtó és több száz láncot kitevő városi homokföldek eladásából fedezték. Ebből az összegből hozták létre a városépítési alapot. A városi hatóság döntést hoz az építés előkészületeiről és a határozatot a belügyminisztérium 1906. május 18-án jóváhagyta. Komor és Jakab műépítészek tíz pályamű közül a „Torony alatt" jeligéjű tervükkel nyerik el a pályázatot. A nyertesek immár jelentős eredményekkel dicsekedhetnek: az ő terveik alapján épült Marosvásárhelyen a városháza, Pozsonyban a városi vigadó, a szabadkai zsinagóga, ezenkívül több középület és bérpalota. Még el sem készült a városháza építésének részletes terve, vita kerekedett a toronyra állítandó kereszt rendeltetése körül. „Több dominikánust, több jezsuitát, több karmelitát, több lazaristát a magyarnak. Szabadkán már kezdik: az új városház félig feszületes templom lesz" - írja Ady Endre. Evekig tartott a vita arról, hogy legyen kereszt az új városházán vagy sem. Az újság támogatta a Jandek Mátyás és 59 társának indítványát: legyen kereszt. S ez az 1940-es évek végéig állt a városháza tornyán. Komor Marcell és Jakab Dezső már 1907 novemberében elkészítik a városháza tervrajzait. A belügyminiszteri jóváhagyás után az építészek megbízást kaptak a részletes tervek és költségvetések elkészítésére. A városi közgyűlés december végén elfogadja a kb. másfél millió koronás költségvetést. Ugyanekkor pályázatot tűznek ki a régi városháza lebontására. Időközben Bíró Károly polgármesternek csak nagy nehézségek árán sikerült elhárítania azokat a nézeteltéréseket, amelyek a miniszteri 38 B. Duránci: A vajdasági építészeti szecesszió. 57. 39 B. Duránci: A szecesszió szabadkai emlékei. Üzenet. 1972. november 1., 11. szám. Szabadka. 696-697. (A továbbiakban: B. Duránci: A szecesszió szabadkai emlékei.) 40 Városháza című alkalmi kiadvány. 9. oldal. Szerkesztette és kiadta Braun Henrik. A továbbiakban: Városháza. 41 Városháza, 12. old. 42 SzTL, Tervtár, 52. doboz.