Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

298 mazása „(...) szocziális szempontból is nagy jelentőséggel bír, mert a népet inkább a földhöz köti, s a már-már nemzeti veszedelemmé váló kivándorlási kedvet lohasztja" - érvel dr. Bíró Károly. Ennek ellenére a széles népréteg elégedetlensége nőttönnő. Olyannyira, hogy 1912-ben, az új városháza avatására felette viharos hangulatban kerülhetett sor. A szocialisták tiltakoztak a háborús veszedelmet megtestesítő hadügyminiszter és társainak részvétele miatt, a nagyméretű ünneplést kifogásolták, stb. A szervezett munkásság tüntetésének csak a brutális rendőri beavatkozás vetett véget. Kétségkívül a tőkés fejlődés velejárója a városiasság kialakítása, ám e messze földön híres szecessziós székházzal Szabadka valójában továbbra is „faluváros" maradt. Nyolc évtized távlatából meggyőződhetünk arról, hogy Nagy Ferenc és Kladek Lukács vállalkozók maradéktalanul kivitelezték a műépítészek elgondolásait. Hasonló gondossággal végezte feladatát a Szabadkai Márványipar, Zsolnay Miklós ismert majolika gyára; Pukkel Pál és Krompecher Sámuel lakatosok; Sipos Károly, Sefcsik Sándor, Hoffmann Mihály özvegye - asztalosok; Hahn J. és testvére szotírászok; Kurbel József szobafestő; Róth Miksa üvegfestő... A régi városok közéleti ténykedésének központjában a városháza állt. Komor es Jakab - Bíró Károly polgármesterrel egyetemben - tehát nemcsak egy díszes, „holt" székház megvalósítására törekedett, mert a földszintet a kereskedelemnek - üzleteknek, kávéháznak, stb. - engedte át, míg az emeletre a hivatalok kerültek. A század eleji építésznemzedék új építőanyagok alkalmazásával teszi ismertté nevét. A vasnak, a pirogranitnak, a majolikának gyakorlati felhasználásával és a székelység ősi népi motívumaival egy stílus, az építőművészet új formanyelve juthatott kifejezésre, amelynek jegyeit több környékbeli város is magán viseli/ A szabadkai városháza építésére kiírt pályázat is az új stílus, a szecesszió jeles építészeinek győzelmével zárult. A méreteivel is lenyűgöző épület az építészet és az iparművészet összhangjáról tanúskodik, s a kor ízlésének, művészetének kifejezője. Szavatolhatta ezt az új városháza pályaterveinek elbírálására kijelölt zsűri, mely 1907 végén dr. Bíró Károly polgármester elnökletével igen tekintélyes szakember-összetételében (Pécs Samu műegyetemi tanár, Schulek János műegyetemi tanársegéd, Frank István városi főmérnök, Vali Gyula építész) közli döntését a közgyűléssel: a 2400 korona összeggel járó első díjat Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek nyerték el. 7 A sok vitát kiváltott épületet 1967-ben helyezték védelem alá. 35 Szabadka szab. kir. város közigazgatása az 1902-1912. években. Szabadka, 1912. 161. (A továbbiakban: Szabadka szab. kir. város közigazgatása) 36 B. Duránci: A vajdasági építészeti szecesszió. 53. 37 SzTL. 1907. évi kgy. jk. 4/2579. - A második díjat (1200 korona) Bálint Zoltán és Jámbor Lajos budapesti, a harmadik díjat (1000 korona) Raichl' J. Ferenc szabadkai építészek nyerték el.