Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Magyar László: Adalékok Szabadka építészettörténetéhez (1867–1918)

296 magyaros motívumokkal díszített idomtégla, a fa, a vas és a bádog. Kupolájának belső átmérője 14 méter és a belső imatér felett 21 méter magasságban helyezkedik el. A 40 méter magasságú épület legnagyobb értéke - a modern építészet szemszögéből vizsgálva - a szerkezeti újítás. Ugyanis a vasszerkezeten fekvő kupolát nyolc vasoszlop tartja, s az új anyagok és szerkezetek alkalmazása lehetővé tette a gyors építkezést, az anyagmegtakarítást. Figyelmet érdemlő dr. Oskar Hrabovski építészmérnöknek, a Belgrádi Egyetem Építészeti Kara tanárának 1976. évi szakértői vizsgálata: „Művészi, esztétikai és anyagi értékei mellett az épület szerkezeti szempontból is egyedülálló és ritkaságszámba megy vidékünkön. A kupola ácsszerkezete valóságos mérnöki és iparosi remekmű, a belső kupolák másodlagos szerkezete, valamint a Rabitz-szerkezetű boltívek valamiféle vasbetonbordákkal igazi ritkaságot jelentenek nálunk, s tekintettel a kivitelezés idejére (1902) avantgárdé és rendkívül sikeres vállalkozásnak számítanak... Az épület belseje, kezdve a vasoszlop borításától, a csegelyeken, boltíven át, egészen a központi kupola bolthajtásáig, a hordozó acél- és ácsszerkezetre van felfüggesztve, Rabitz szerkezetű egységes hár29 tyaként." Hozzá kell tenni, hogy a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alkotásának üvegfestményeit Róth Miksa, ismert budapesti művész készítette. A századforduló építészetének egyedülálló példánya az 1903-ban tervezett Raichl'-palota, Raichl' J. Ferenc műépítész családi háza. Érdemes néhány mondatban felidézni az épület létrejöttét. A műépítész által készített nagyméretű eklektikus homlokzattal ékesített épület tervét először a városi tanács nem hagyja jóvá. Később Raichl' a tanácsi határozat ellen panaszt nyújt be és egyúttal mellékeli az új tervet. 1903 februárjában helyt adtak a panasznak a következő megjegyzéssel: „A fellebbezésnek helyt kellett adni, mert az érvényben lévő építkezési szabályzat a Kállay Albert utczát azon utcák és terek között, amelyekre nézve az emeletes házak építése kötelező, nem említi és mert a bemutatott tervrajz szépészeti szempontból nemcsak hogy kifogás alá nem esik, de annak kivitele épp szépészeti szempontból kívánatos is."" A vasútállomásra tekintő szecessziós épület olyan céllal készült, hogy az tükrözze a jómódú állampolgár igényeit. A terjedelmes helyiségek két szinten helyezkednek el. Az épület homlokzata élénk színhatásával, a játékos formák csipkeszerűségével kiválik környezetéből és központi helyet foglal el. Az épület középső részén helyezkedik el a monumentális loggia, benne az emeleti balkon, a boltíves ablakú erkély. Pompás hatást kölcsönöznek a homlokzat Zsolnay pirogranit színei, a mozaikok és a kovácsolt vas. A Raichl' J. Ferenc által tervezett palota immár új 28 Uo. 37. 29 Uo. 38. 30 Uo. 48-51. 31 SzTL, Városi Mérnöki Hivatal 153/1903.