Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténetének I. kötete (Hatodik rész: 1800–1807)

266 vármegyei ügyész úr szolgálatában álltak, megbeszélték, hogy a módos özvegyet barátilag meglátogatják, s így cselekedve vidáman vendégeskedtek egészen éjjel 12 óráig. - Közben az asszony éjszakai biztonságára odahívott egy másik férfit, akihez házastársul adta fogadott leányát. Valamennyien elaludtak, még csak nem is gyanakodtak erre az elvetemült gazemberre, aki megragadva az erre a célra kiélesített kést, az egyiknek rögtön elvágta a torkát, a másiknak a hasát, az asszonyt különböző helyeken megsebesítette, amint a rögtönítélő bíróság előtt maga vallotta. Két napon át karóhoz kötözve nyilvánosan és többször kihallgatták, de kitartóan megmaradt makacsságában, miszerint ő nem gyilkos; sőt, amikor odavitték a kegyetlenül összeszabdalt holttestekhez, hogy saját szemével lássa kegyetlenségét, egészen elsápadt, s majd az egyiknek, majd a másiknak, majd a harmadiknak a kezét megragadva és csókolgatva kért bocsánatot; ne bocsássanak meg neki, ha ő ölte volna meg őket; hogy ő ilyet még soha meg sem kísérelt. Végül, midőn a bíráskodás harmadik napján szeme elé tették a bírák a gyilkosság nyilvánvaló bizonyítékait, azt vallotta, hogy csak az asszonyt sebesítette meg, hogy pénzt szerezzen tőle; a másik kettő egymással viaskodva egymást ölte meg. És ezen vallomása mellett kitartóan megmaradt. - Ezalatt a bírák, - mégpedig: tekintetes Rudich Máté, mint elnök, Latinovich József, Pocskaj Sándor, Szalay Péter és Gombos Ferenc urak, mint a rögtönítélő bíróság ülnökei - miután reggel 8 órától 12-ig mindent szorgosan megvitattak, összegyűjtve a szavazatokat, nyilvánosan, nem messze a kastély kapujától a bíróság elnöke kihirdette a halálos ítéletet, melynek értelmében három órán belül fel kell akasztani; ezt végre is hajtották. Tisztelendő Veinmár Teodóziusz tényleges tartományi tanácsos atya óriási néptömeg előtt a legnagyobb példaadással nyújtott a vétkesnek lelki segítséget. 20. A tartományfőnökön keresztül megküldték a tisztelendő házfőnök atyának a magas Magyar Királyi Helytartó Tanács értesítését, melynek értelmében О Szent Felsége ezen konvent elavult épületeinek helyreállítására a vallásalapból ezerötszáz forint összeg kiutalását kegyesen engedélyezni méltóztatott a szekszárdi fiókpénztárból, melyet a házfőnök atya nyugta ellenében felvehet. Lásd levéltár 11. szám. 23. Átadták a házfőnök atyának Takáts József számvevő úr hivatalos levelét, amelyben jelzi, hogy az érsek Őnagyméltósága nemcsak az öt kivágott tölgyfa elszállítását engedélyezte kegyesen, hanem annak árát is elengedni méltóztatott. Lásd levéltár 1 /-» • 63 12. szám. 24. Császár Lipót pénztárnok úr levele, melyben jelzi 1-ször, hogy mikor és mi módon kaphatjuk meg a legkönnyebben a kúpcserepeket; 2-szor az Általános Pénztárak Igazgatósága budai Hivatalának kiutalását 1500 forintról, és a házfőnök atya által adandó nyugtamintát. Lásd levéltár 13. szám. NB. Ezen és a következő három napon erősen havazott, a hideg és a rendkívül erős szél sok kárt okozott. 63 Előzménye HD 1807. március 12. és április 9.