Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kapocs Nándor–Kőhegyi Mihály: A bajai ferences zárda háztörténetének I. kötete (Hatodik rész: 1800–1807)

227 [1801] Február 12. Tekintetes Mészáros úrnő a mellékoltáron lévő Szt. Anna-képhez ezüstkezet és ­lábat függesztett. Április 10. A vármegyei szabó neje egy vert ezüstből készült gyermeket függesztett a mellékoltáron lévő Boldogságos Szűz Máriához. Május 14. Megtörtént a Bács vármegyei felkelők szétoszlatása, amely alkalomból tekinte­tes Márfi Lipót úr, a nemes vármegye főjegyzője magyar nyelvű beszédet mondott Maitenyi úrnak, a felkelők tábornokának jelenlétében; tekintetes Gludovacz úr, a bajai uradalom bérlője valamennyi tisztet pompás ebéden látta vendégül. Ugyanezen a napon méltóságos báró Bernyakovics úr, mint helyi plébános a Szentháromság-szobornál olvasott misét és Te Deum laudamus-t tartott. Folyó hó 25-én, mely Pünkösd másodnapjára esett, a konvent költségén első szent­miséjét tartotta Deng Emanuel atya. 24. Ősi tartományunk első időközi káptalani gyűlését tartotta a nekcsei Páduai Szt. Antal konventben, melyen megjelentek tartományunk volt nagyontisztelendő tarto­mányfőnök atyái, Panishevich József, Spath Krizosztom János (nagyontisztelendő Velikanovich volt tartományfőnök atya rossz egészségi állapota miatt nem lehetett ott), a tisztelendő tényleges tanácsos atyák stb. Június 6. Postán érkezett és ebédnél kihirdetették a bajai Páduai Szt. Antal konvent tiszte­lendő közösségének jegyzékét. A házban szolgálatot teljesítő papok. Tisztelendő Trieb Jácint atya, házfőnök. Tisztelendő Ockl Cecilián atya, a szent hittudomány előadója, házi tanácsnok, könyvtáros és gyóntató, a fenntartott bűnök alóli feloldozás jogával. Tisztelendő Baumgäerth Alajos atya, hittudományi előadó, házi tanácsnok és jegy­zőkönyvvezető. 4 Valószínűleg Mészáros János özvegye, aki fiaival 1803-ban az Úri utcában (ma Eötvös József utca) lakott, az 1593. számú telken. FLACH, Paul, 1977/b. 29. 5 A bácskai nemesség másodízbeni felkeléséről kevés adattal rendelkezünk, mert a megye 1800. évi közgyűlési jegyzőkönyve már a század elején hiányzott. Annyi bizonyos, hogy a Luneville-ben kötött béke után (1801. február 9.) elbocsájtották a felkelőket. DUDÁS Gyula, 1906. 156-158.

Next

/
Oldalképek
Tartalom