Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kőhegyi Mihály–Nagy Janka Teodóra: Adalékok a jogi néphagyománykutatás történetéhez

209 céljait, egyaránt kiemelte néprajzi, jogtörténeti és jogpolitikai jelentőségét. „Munkánk haszna hármas lesz: más oldalról ismerjük meg a magyar népet, a hagyományból jobban elénk tűnik jogunk múltja, jogtudományunk magyarabbá lesz." Később a kutatási célok más-más eleme került előtérbe. Maga Bónis egyre inkább a jogtörténeti kötődéseket hangsúlyozta, míg Györffy István munkatársa, Papp László, a professzor művelődéseszményének szellemében a műveltségbeli megújulás lehetőségét tartotta fontosnak. „Jogrendszerünk ma is fejlődik. Magánjogunk meg éppen kodifikálásának küszöbén áll. Az újabb és újabb törvényjavaslatokba igen sok és fölösleges tisztán eszmei és idegen vonás került. Sohasem adódik többé alkalom olyan gyökeres felfrissítésre és tisztogatásra, mint ami most itt áll előttünk. A népi hagyományból kivehető és felhasználható anyagot be kell illesztenünk itt is, másutt is, legalább egy-egy tartóoszlopként, a magyar jog nagy épületének megújításához." írásaiban együtt jelent meg a néprajzi és a jogpolitikai cél. A „népi jogéletkutatást" a jogalkotó és jogalkalmazó szempontjából hasznosítható gyakorlati eredményekkel kecsegtető, néprajzi kutatásnak nevezi. Olyan jogászi tárgyismerettel és néprajzi módszerekkel végzett vizsgálódásnak, amely egyrészt a jogalkotót segíti, megmutatva, hogy milyen jogszabályokat kell alkotnia, másrészt a jogalkalmazót. Felderíti a tényállások egyes elemeinek és mozzanatainak távolabbi összefüggéseit. A hivatalos álláspont képviselői, Antal István, igazságügyi államtitkár, Vladár Gábor és Hofer J. Miklós a jogpolitikai, a jogalkotói oldal fontosságát emelték ki. E törekvések a „népi jogéletkutatást" meghatározó deklarálásának tekinthető az írott törvényekben, valamint a jogszokásokban és néphagyományokban megnyilvánuló nemzeti lélek megismerését hangsúlyozó igazságügy miniszteri felhívás. Bár a mozgalom indulásakor Papp László mindössze egyetlen francia előzményt emelt ki, s Bónis György is csupán a német és francia példákat említette, a népi jognak a néprajz és a jogtörténet keretein belül művelése más országokban sem számított ritkaságnak. A franciák (többek között Sebillot, Sainty ves, Gennep) a népi jogi nézeteket a népélet szokásainak részeként a folklórba sorolták, a német nyelvű irodalom a népélet megnyilvánulásának, a Volkskunde tárgyának tekintette a népi jogot is. Kaindl még szempontokat is kidolgozott egy jogi jellegű szokások kutatását célul tűző kérdőív számára. Szendrey Ákos révén Künssberg jelentős hatást gyakorolt a magyar kutatásra is. Munkája alapján Szendrey megpróbálta összefoglalni a 12 BÓNIS György 1939. 122. 13 GYÖRFFY István 1939. 14 PAPP László 1939. 77. 15 EA 13. 332. 60-61. 16 OL К 579 IM 33. 704/1940. 2-3.; HOFER J. Miklós 1943. 272.; VLADÁR Gábor 1938. 17 OL К 579 IM 30. 051/1939. I. M. I. sz. első felhívás. 18 PAPP László 1941. 11.; PAPP László 1943. 275. 19 BÓNIS György 1939. 121. 20 SEBILLOT, P. 1913.; SAINTYVES, I. 1936.; GENNEP, A. 1943. 21 KAINDL, R. 1903. 110.