Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

172 val, főképpen az asszonyok osontak be az ablak alá. A házbeliek csak akkor figyeltek föl rájuk, amikor halkan fölcsendült az „Ó, szép Jézus! Ez új esztendőben légy híveidben!" kezdetű közismert egyházi ének. Újévvárásra visszatértek falujukba a másutt szolgáló cselédlányok és szolgalegények is. Sokuknak ekkor telt le az év, ért véget a szolgálata. A falu minden kocsmájának megvolt a maga hangulata meg zenekara. Voltak trombitások, tamburások; magánházaknál meg „citerát" tartottak, ahol harmonikás szórakoztatta szilveszterkor a falu legfiatalabbjait, iskolás korú gyerekeit, akik a kocsmába úgymond, nem merték betenni a lábukat, ide is a tanító úr tilalma ellenére jártak. A legényes anyák a szomszédasszonyukkal, a lányos anyák meg hajadon leányaikkal mentek a szilveszteri mulatságra. A frissen keményített és vasalt „slingűtt" péntők sejtelmesen suhogtak a sötétben. A fagyos hó meg-megcsikordult egyenletes lépteik súlya alatt, mert azelőtt a tél is szigorúbb volt a mainál, talán nem is volt újév hó nélkül. A kocsmában, ahol a táncmulatságot tartották, a falak mellett körös-körűi három padsor volt fölállítva, alaposan leszűkítve ezáltal a táncolásra alkalmas teret, mert erre az alkalomra helyet foglaltak az öreganyák, keresztanyák, nagynénik meg az ángyik; be sem fértek mindannyian. A táncmulatság kezdetére elcsitult a hangzavar. A nézőtéren ülő asszonyok abbahagyták a pletykázást, a táncterem közepén csirajozó lányok éneke is elcsitult. A nézőközönség kíváncsian ágaskodott, figyelte a kezdet bonyodalmait, főképpen pedig azt, hogy melyik legény, kit kér táncra az első nótába...Ment a tánc, a legények úgy pörgették-forgatták a lányokat, hogy lábuk is alig érte a földet. Amikor aztán elérkezett éjfél, a zene elcsitult, jelezvén, hogy elérkezett a várva-várt újév; a lámpásokat eloltották... Amikor újra világos lett, akkor a zenészek fölálltak, a prímás kalapját levéve így köszöntötte az új évet: „Adjon Isten bő bort, bő búzát, országunkba, családunkba békét és megmaradást! Pipát, dohányt, paripát meg egy hordó bort és pálinkát! Ha valamellikünket kiszólitt az árnyékvilágbú, adjon néki örök nyugodalmat! Dicsértessék a Jézus Krisztus!" Boldog új évet kívánt mindenkinek, a lányokat meg azzal vigasztalta, hogy akinek nem sikerült az óévben, az majd férjhez megy az új esztendőben.