Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

149 A házigazda elibük sietett és bebocsátotta a templomost, aki a kistemplomot ezekkel a szavakkal helyezte az asztalra: „Gazda, gazdasszony, tisztítsd házadat, mert szakállas vendégek szállják asztalodat! Glória!" Amikor csengetni kezdett, a pásztorok utána mentek, majd botjukra támaszkodva megálltak. Öreg: „Csak gyertek fiaim, gyertek, majd êmondom néktek, hogy mi történt velem a Delelő dombon? Amint a botomra dőlve szerte-széjjel nézegettem, egyszerre ëgy csodálatos nagy fény támadt mögöttem. Úgy megdöbbentem ë csodálatos fényre, hogy színt vesztett mind a két szëmëm fénye. Fiúk! Nem tudom, mi történik velem, de hogy nagyszerű, azt előre érzem!" Titere: „Ó, apám, ëféléket én is vettem észre, ahogy a fürge nyájak együtt legelésznek." Maksus: „Én ara gyanittok, hogy valami vár ránk, mer egyre ugranak és vigak a báránykák." Öreg:„Messzirű gyüttünk, efáradtunk; feküdjünk le a megvetett magos ágy alá, a fődre!" Templomos: (Énekelve.) „Dicsősség menybe az Istennek, békesség földön az embernek! Dicsősség az Istennek, békesség az embernek! Dicsősség, dicsősség Istennek!" Titere: (Megveregeti az Öreg hátát.) "Hallod Öreg, hallod? Ezëk nem lehetnek puszta földi hangok!" Templomos: (Énekelve.) „Menyből az angyal lejött hozzátok, pásztorok, pásztorok! Hogy Betlehembe sietve menvén lássátok, lássátok." (Csöngetés.) Titere: (Megveregeti az Öreg vállát és ezt mondja.) „Hallod Öreg, hallod? Hajnalra harangoznak!" Öreg: „Hallgass fiam, hallgass! Még jól el sëm szunnyadtam!" Titere: (Megveregeti az Öreg hátát.) „Hallod Öreg, hallod? Kórót hínak kaszáni!" Öreg: „Nem szoktam én a kóró-kaszállást, sëm a kemény kukorica-kapállást, csak a nyájam után a furuja, kártyázást!"