Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Kovács Endre: A karácsonyi ünnepkör népszokásai Doroszlón

CUMANIA 14., KECSKEMET, 1997 145 KOVÁCS ENDRE A KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR NÉPSZOKÁSAI DOROSZLÓN Doroszló nyugat-bácskai római katolikus magyar falu a Vajdaságban. A település Zombortól délre 20 km távolságra terül el a hajdani Mosztonga-mocsár, ill. a medrében épült Duna-Tisza-Duna-csatorna bal partján. A KARÁCSONYI ÜNNEPKÖR A karácsonyi ünnepkör a vallási évhez alkalmazkodik, adventtal, ill. Szent András napjával kezdődik és vízkeresztig tart. Advent hangulata már Szent Katalin napjától (november 25-től) hatalmába kerítette az embereket. Ettől a naptól többé nem tartottak menyegzőt a faluban E nap időjárására különösen figyeltek, mert a néphiedelem szerint: ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog, és megfordítva . „Andráskó gyün be az advent. Azelőtt úgy vót, hogy az előjáró odagyütt, ahun táncútunk, oszt bezörgetett... Akkó a zenészek letették a hangszert, oszt egész adventba nem muzsikátak" - mesélte egy idős asszony" A zöldségkertészek azt tartják Andrásról, hogy előle be kell takarítani a káposztát, mert ha ottéri, akkor „beleszarik" A köznép tudatában András a férfiasság jelképe is volt. Nem csoda hát, ha a falu férjhez menni készülő lánykái tőle vártak feleletet jövendőbelijük kilétéről: 1 Kovács Endre, 1982; 821. sz. 2 Kovács Endre, 1982; 194. sz. 3 Szűcs Ilona közlése. 4 Bombola Ilona közlése.