Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Bárth János: Migrációs adatok a Duna-Tisza közi határperekben
13 „Hilda nevű Pusztát Bátyai Lakosok Kalocsai Érsekségtül már 7. vagy 8. esztendőiül fogvást árenda szerint olly formán bírták mind eddig, hogy ettul másnak egy Pénz árát is nem fizettek... Érsekségen kivül... mivel mégh Kuruczság előtt is, a' midőn a' Ráczságh lakott rajta, akkor is mindazok nem más jobbágyai, de az érekséghéi voltának és annak robotáztak, jól tudgya. " (Hegedűs György, 60 éves, bátyai, 1727.) 28 Szentgyörgy Hűdről szóló vallomásban: „... a'midőn még a Kurucz háború előtt a' Ráczság, mellette való Orbágy Sz: György nevű pusztával együtt meg szállotta, akkoron is azon Ráczság Kalocsay érsekségen kívül másnak nem robotázott, Arendát vagy Kilenczedet, vagy pediglen Dézsmát nem fizetett. " (Király György, 70 éves, bátyai, 1727.) 29 Kéles 1735. évi perében egy 56 éves szentiváni lakos, Georgius Gyukics, aki valaha a rác Jankovácz lakója volt, beszélt a hajdani rác Szentgyörgy faluról, amelynek népe árendálta Kélest: „Jól emlékszik a Fatens, mert maga is jelen volt, hogy ennek előtte circiter 40 esztendővel, midőn tudniillik Kölessel contermináló és Kalocsai érsekséghez tartozandó Szent György nevű Helységh Köles Pusztát birta volna, a fátens pedig, mint Jankováczi lakos, Jankováczot, akkor sok villongások és vissza vonyások emiétett lakosok között estek, ugyanazoknak compósitiojára Kalocsai Érsekségnek Cserei Névő Tisz.tartója bizonyos tanúkkal ki gyütt, mely Tanúk között Bajai Csekics névő Rácznak az Ipa Prio névő jelen volt, ugyan akkor emiétett Tisztartó azon bizonyságoknak hitek után való vallására el intézte és meg mutatta, meddig légyen szabad Jankovácziaknak magok határát és meddig Szent-Györgyieknek kölesi földet élni... " Tanulságos Vörös Pál 39 éves hildi juhász 1768. évi vallomása, amelyben a Szentgyörgyi telek helynévvel a hajdan létezett Szentgyörgy falu helyét határozta meg: „... ennek előtte circiter 24 esztendőkkel, midőn Szent Györgyi Teleken Méltós s 31 ságos Érsekség juhait elletvén... 28 KÉL. II. Birt. ir. gy. X. с 36. 39. - A bátyaiak előtt Hildet a fajsziak árendálták: „... midőn ennek előtte mint egy 12 Esztendővel Szent Györgyét és Hildát eöt, vagy hat Esztendeien bírták volna falustul, akkor is nem másnak, egyedül csak az Kalocsay Ersekséghnek az.oktul köteleztettek... " (Simon György, 80 éves, törzsökös fajszi lakos, 1727.) (KÉL. II. Birt. ir. gy. X. с 36. 33. p. - Ugyanez: KÉL. II. Hp. O. 14. 385. p.) Mindebből következik, hogy Hild és Szentgyörgy rác megülése nem volt hosszú életű. 1727-12=1715, vagyis 1715-ben már pusztaként árendálták a fajsziak Hildet és Szentgyörgyöt egyaránt. 29 KÉL. II. Hp. O. 397. p. - Ugyanez: KÉL. II. Birt. ir. gy. X. с 36. 34-36. p. - Arról a Szentgyörgyről van szó, amely Hajóstól délkeletre fekszik, és a XX. századi statisztikák szerint Hajós község külterületi lakott helye. A történelmi értelemben vett Hildtől keletre, Borotától, Dzsidától északra fekszik. A XVIII. századi forrásokban „Orbágy", „Orbág", „Orbágh"-Szentgyörgy néven emlegették. 30 KÉL. II. Hp. D. N. 39. 42. p. 31 KÉL. II. Hp. O. 14. 21. p.
