Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora

136 Még a vándortémáknak is sajátosan helyi jelleget adnak a mese elején, mintegy nagyobb hitelességet adva a történetnek: „Volt a kecskeméti pusztán egy juhász..." /Mátyás király és a juhász/ Az élőbeszéd fordulatai ugyancsak a stílus közvetlenségét erősítik: apró, lényegtelennek látszó, de a beszéd, a mesemondás menetében mégis lényegessé váló pótszavak ezek: „Hát, jól van...", „ugye", „no", „osztán hát", melyekkel a mesélő bensőségesebbé teszi a hangulatot, de egyben a megerősítést is szolgálja, s jelzésszerűen hangot ad véleményének. A közvetlen, személyes hang jelenik meg akkor is, amikor a mesélő saját véleményét is megszólaltatja a mese folyamán: „Némelyik, ha nem mondják, még akkor is káromkodik. Én nem bírom pedig a káromkodó embereket... végképp nem bírom!" Az anekdotikus kitérő értelmező jellegű formája is gyakori: „Hát, a szabadságos katona ment hazafelé. Mert azelőtt gyalog is mentek, ugye, vonat nem mindenfelé vót az ősidőkebe, oszt gyalog mentek haza." Ezek az anekdotikus kitérők lassítják ugyan a tempót - mely tökéletes összhangban van a félegyházi ember komótos, szelíd mentalitásával -, de a közvetlenséget, a bensőséges hatást fokozzák, hiszen a mesélő és hallgatósága közötti kapcsolatot tükrözik. Az igeidők váltakozó alkalmazása egy mesén belül is a stílus élénkítésének eszköze: gyakori, hogy az elbeszélő részek múlt időben állnak, de a párbeszédes részek bevezetésekor már jelen időt használ az elbeszélő, hiszen a párbeszédet jelen idejű cselekvésnek érzi, s ezáltal is a megjelenítés elevenségét fokozza. A tréfás mesék humoros, komikus voltát az elbeszélő az előadásmóddal is igyekszik fokozni: sok esetben eltúlzottan felerősített hangsúllyal, a prózai szöveg ritmizálásával igyekeznek fokozni a humoros hatást: „Három paraszt/ kiment a/ bürgelegelőre. Ára ment a/ repülő/ fenn a levegőbe..." A HUMOR ÉS A KOMIKUM FORRÁSA A TRÉFÁS NÉPI ELBESZÉLÉSEKBEN A humoros hatás, a komikum kiváltásában tartalmi és formai sajátosságok játszanak szerepet. Vannak olyan epikus tárnák, melyek tartalmuknál fogva hatnak komikusan: az ostoba emberek cselekedetei, a különböző tévedések, félreértések, a rászedések, a pajzán és erotikus helyzetek. A félegyházi meseanyag vizsgálata során a komikus helyzetek közül az szerepelt a leggyakoribb motívumként, amikor a „gyenge" és az „erős" fizikai és szellemi küzdelméből - a mesei igazságszolgáltatásnak megfelelően - a gyengébb kerül ki