Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)
Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora
132 277. Amikor Feró Béla az itteni urakat már kifigurázta, akkor eszibe jutott neki, hogy átmén Csongrádra. Hallotta, hogy ott nagyon közismert volt a polgármester, úgy hittak, hogy Piroska János. És szerette vóna megismerni. Atballagott Csongrádra a vasút mellett. Az vót a legigényesebb... Atballagott, és bement a városházára. A szolga nem akarta beengedni, oszt mondta, hogy ő Félegyházáról gyött, ő addig má el nem megy, amíg a polgármesterrel meg nem ismerkedett. Szólt a szolga a polgármesternek. Azt mondta a Piroska: - Hát, engedd be, hadd gyüjjön! Hát, oszt Feró Béla bemutatkozott: - Én vagyok a félegyházi Feró Béla, gyepmester, maga meg a csongrádi polgármester. Hát, mester-mester, szerbusz, mester! - azt mondja. 278. Л tanyavilágba volt egy ilyen tréfacsináló ember, a Juhász Kálmán bácsi. Az mindig bolondozott, mindenféle hülyeségeket kitalált. Az öreg Makai csak azért fogadta meg Juhász Kálmán bácsit szüretkor, mert elbolondoztt ott a szüretelők között. A kalapját megfordítva tette fel, meg fölkapta a lábát, oszt megkaparta vele afülit, én meg nevettem... mint gyerek. Mindég, no, mondták: No, bolondozik má Juhász Kálmán bácsi! 279. Karácsony Sándor bácsi célszerű szegényember volt, aki heréléssel, miskárolással foglalkozott. Ilyen műtét után egy pohár pálinka esedékes a műtétet végző számára. A szomszédunkban, talán a 20 szám alatt volt egy csikó, amelyet kiheréltetni kívántak. Szóltak a sógornak, hogy jöjjön, és másnap reggel jött is, bicskával, a műtét elvégzésére-. De kiderült, hogy az éjszaka a csikó megdöglött. A sógor azonban buzgalommal nekiállt és kiherélte a döglött csikót, mert utána esedékes egy pohár pálinka, amit csak így vételezhet fel... 280. Gátéron volt egy Rácz nevű bácsi. Nagyokat tudott mondani. És azt mesélte, borozgatás mellett, hogy olyan lovai voltak, hogy hazajött Félegyházára a vásárba, hogy, azt mondja, úgyis jön a szezon, vett káposztát, savanyító kádat, föltette a kocsira, hátra. Elért a Vendel-szoborhoz, elkezdett egy nagy zápor lenni. - Odarurrogtam a lovaknak - azt mondja —, oszt úgy mentek!! A kád tele lett a hátam megett vízzel, de én meg nem áztam!!! 281. Pálmonostorán volt Kis Rácz Imre bácsi, aki a lódításairól volt híres. És beszélte, hogy Pálmonostorán a közságháza udvarába volt egy nagy kőrisfa. És a jegyző eltalálta, hogy ki kell venni, mert hát akkora volt, hogy az udvart