Bárth János szerk.: Cumania 14. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1997)

Bereznai Zsuzsanna: A félegyházi ember humora

132 277. Amikor Feró Béla az itteni urakat már kifigurázta, akkor eszibe jutott neki, hogy átmén Csongrádra. Hallotta, hogy ott nagyon közismert volt a polgármester, úgy hittak, hogy Piroska János. És szerette vóna megismerni. Atballagott Csongrádra a vasút mellett. Az vót a legigényesebb... Atballagott, és bement a városházára. A szolga nem akarta beengedni, oszt mondta, hogy ő Félegyházáról gyött, ő addig má el nem megy, amíg a polgármesterrel meg nem ismerkedett. Szólt a szolga a polgármesternek. Azt mondta a Piroska: - Hát, engedd be, hadd gyüjjön! Hát, oszt Feró Béla bemutatkozott: - Én vagyok a félegyházi Feró Béla, gyepmester, maga meg a csongrádi polgármester. Hát, mester-mester, szerbusz, mester! - azt mondja. 278. Л tanyavilágba volt egy ilyen tréfacsináló ember, a Juhász Kálmán bácsi. Az mindig bolondozott, mindenféle hülyeségeket kitalált. Az öreg Makai csak azért fogadta meg Juhász Kálmán bácsit szüretkor, mert elbolondoztt ott a szüretelők között. A kalapját megfordítva tette fel, meg fölkapta a lábát, oszt megkaparta vele afülit, én meg nevettem... mint gyerek. Mindég, no, mondták: No, bolondo­zik má Juhász Kálmán bácsi! 279. Karácsony Sándor bácsi célszerű szegényember volt, aki heréléssel, miskáro­lással foglalkozott. Ilyen műtét után egy pohár pálinka esedékes a műtétet végző számára. A szomszédunkban, talán a 20 szám alatt volt egy csikó, amelyet kiheréltetni kívántak. Szóltak a sógornak, hogy jöjjön, és másnap reggel jött is, bicskával, a műtét elvégzésére-. De kiderült, hogy az éjszaka a csikó megdöglött. A sógor azonban buzgalom­mal nekiállt és kiherélte a döglött csikót, mert utána esedékes egy pohár pálin­ka, amit csak így vételezhet fel... 280. Gátéron volt egy Rácz nevű bácsi. Nagyokat tudott mondani. És azt mesélte, borozgatás mellett, hogy olyan lovai voltak, hogy hazajött Félegyházára a vásárba, hogy, azt mondja, úgyis jön a szezon, vett káposztát, savanyító kádat, föltette a kocsira, hátra. Elért a Vendel-szoborhoz, elkezdett egy nagy zápor lenni. - Odarurrogtam a lovaknak - azt mondja —, oszt úgy mentek!! A kád tele lett a hátam megett vízzel, de én meg nem áztam!!! 281. Pálmonostorán volt Kis Rácz Imre bácsi, aki a lódításairól volt híres. És beszélte, hogy Pálmonostorán a közságháza udvarába volt egy nagy kőrisfa. És a jegyző eltalálta, hogy ki kell venni, mert hát akkora volt, hogy az udvart

Next

/
Oldalképek
Tartalom