Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - H. Tóth Elvira: Eredmények és problémák Bács-Kiskun megye avar kori kutatásában
44 H. TÓTH: EREDMÉNYEK ES PROBLÉMÁK ... Harkakötönyben 23 . Késő avar szórványleletek kerültek a múzeumba Lászlófalva —Borbás 24 (8.t.8—10.), Ladánybene 25 (8.t.l—7.), Kecskemét-Méntelek 26 (9.t.l -14), Tázlár (lO.t.l— 8. Xl.t.l—11), illetve Izsák területéről 27 (7.t.2.); s a régebben ismert Ordas Duna menti temtőjéből 28 . E leletek alapján a lelőhelyek élettartamára, pontosabb időhatáraira, kiterjedésére következtetni nem tudunk. A tárgyalt időszakban viszont egyik lelőhelyről sem került elő az avarság IX. századi továbbélését, műveltségének fennmaradását kétségtelenül bizonyító lelet, így továbbra is ennek egyedüli jele a csak gyanítható dunaegyházi, kunbaracsi darabok mellett a Kiskunságban a Peszéradacsról származó, a Déri Múzeumban őrzött vadkanfejes övveret 29 (15.t.l.). Ehhez talán hozzávehetjük a kunpeszéri Frigyes-majorból származó kéregöntéses veretet, amelyet a kunszentmiklósi Helytörténeti Gyűjtemény őriz (15.t.2.). Meg kell viszont állapítanunk, hogy a tárgyalt időszakban sem a VI. század végi megszállás, sem a VII. század eleji esetleges tömegesebb letelepedés bizonyítékai sem szaporodtak számottevően. így megyénk, illetve a Kiskunság területe, úgy tűnik, elsősorban nem az avar kutatás e két fontos kérdéséhez, hanem elsősorban a kora avar kor és késő avar kor közötti átmeneti időszak történetéhez és településtörténetéhez tud adalékokkal hozzájárulni. Néhány szerencsésebb területen ennek elsődleges forrása a telepek anyaga, e munka nálunk csak a kezdet kezdetén tart. Ez idáig ugyanis csupán Kunpeszér határában tudtunk feltárni értékelhető településmaradványokat. Közülük a Kavicsbánya területén előkerült sátorhely, faoszlopos karám és földbe mélyített háznyomok a VII. század utolsó harmadára keltezhetők. Valamivel távolabb ezektől késő avar kori földházak laza sora figyelhető meg egymástól nagyobb távolságban a felszínen, melyek egyikének ekehordta maradványait feltártuk 30 . E szerény telepleletek mellett azonban tájegységünk avar kori történetére és településtörténetére elsődlegesen még mindig a többé-kevésbé értékelhető temetők adnak értelmezhető, ha nem is mindig egybehangzó útbaigazítást. Csak részben magyarázható a kutatás hiányosságaival, hogy a korai, közép és késő avar kort egyaránt megközelítőleg azonos tömegű agyaggal reprezentáló temetőnk nagyon kevés. Az egyetlen gátéri temetőt kivéve 31 , csak bizonytalan becslésekre szorítkoz23. HORVÁTH Attila leletmentése 1963. KJM.A. 68.151. 24. H. TÓTH Elvira leletmentése 1974. ltsz. 74.17.1. 74.17.3. 25. H. TÓTH Elvira leletmentése 1974. KJM.A. 89.676. 26. H. TÓTH Elvira leletmentése 1989. KJM.A. 89.669. 27. KOVÁCS Gyula izsáki pedagógus ajándéka KJM.A. 89.677. 28. H. TÓTH Elvira (1968) 43.; H. TÓTH Elvira (1972) 249.; HAMPEL József (1894) 78. LXXVI —LXXVIILt. 29. CSALLÁNY Dezső (1956) 763. XXXV. 56. 30. H. TÓTH Elvira HORVÁTH Attila ásatása 1982 1985. KJM.A. 87.628. H. TÓTH Elvira —HORVÁTH Attila ásatása 1983.; 1985—1986. KJM.A. 87.628. 31. KADA Elek (1905) 360—384.; (1906) 135—155; (1908) 207—221; 330—339.
