Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Játéktörténet - Váczi Mária: Néhány gondolat a családi játékszokások változásáról egy, nyolc–tíz éves gyerekek körébenvégzett vizsgálat nyomán

JÁTÉKTÖRTÉNET 583 sokat tudnak együtt játszani, főleg a papával. Ma kevesebb az élő társasjátékok szerepe." Kevésbé tartották fontosnak, hogy felnőttek is részt vegyenek játékaikban, lévén több testvér a családban, rokonságban, valamint a szomszédsági kapcsolatok is élőbbek voltak. A szerepjátékok elsősorban nem játékszituációhoz kötődtek, hanem valós munkát jelentettek számukra, amelyet a családi munkamegosztás diktált. A gyerekek világa tükrözi a társadalomra egyébként is jellemző atomizáltságot, így játékaikban meghatározóbbak az individuális jellegűek. Intenzív vágy él bennük a szülőkkel való közös játék élménye iránt, ugyanakkor nagyfokú toleranciával viseltetnek szüleik elfoglaltságaival szemben. „Szeretném, ha többet játszanának velem, de én ezt nem szoktam nekik igazán mondani, magamban gondolkodom rajta. Azért nem mondom, mert látom, hogy nagyon sokat dolgoznak. Az lenne az én jókedvem, ha lenne egy autópályám, azzal lehetne szórakoznom. Jókedvem lenne, mert azzal játszhatnék, apu is egyszer csak befejezné kint a munkát, és utána egütt játszhatnánk az autókkal." (9 éves fiú) A játék és a játszás szocializációban betöltött szerepét általában nem vitatja senki. Mégis azt tapasztaltam, hogy a különböző szocializációs szakaszokban (BERNSTEIN) más-más módon tolerálják a szülők a gyerekek játéktevékenységét. A szabályozó (kontroll) szakaszban a rend ismeretére szocializálják a gyermeket; készségeket a képzési kontextusban sajátít el; a képzelet vagy újítási szakaszban az a szülői cél, hogy kísérletezzen saját világával. Végül a negyedik interperszonális szakaszban a gyermek felfedezi másokkal való viszonyát. Az első két szakaszban különösen erős a szülői (társadalmi) késztetés az olyan játékok bátorítására, amelyek az elfogadott rend és érték ismeretére tanítanak. Továbbá készségeket és képességeket fejlesztenek. A kezdeti bátorítás olyan mértékben csökken, amilyen mértékben növekszik a gyermeki önállósodás vágya; míg legkevésbé örülnek a szülők azoknak a játékoknak, amelyekre a kortársi csoportok szorítkoznak, és egyre inkább kikerülnek a felnőttkontroll alól. 3.2. Minden tér lehet játéktér Ha a játékokat színterük szerint osztályozzuk, akkor beszélhetünk az úgynevezett zárt térben, valamint szabadtérben játszható játékokról. További bontás indokolt a szabadtéri játékok között; az épített és természetes tér más-más játéklehetőséget kínál. Minden tér lehet játéktér, de az utcák „szentsége" megismételhetetlen, a csinált „műterek" nem képesek pótolni azt a varázst, amit a gyerekek által kiválasztott terek nyújtanak. Irodalmi mű is megörökítette a régi grundot, ahol Nemecsek, Boka és Ács Feri még sorsuk uraivá válhattak — ha csak rövid időre is. A felnőttek által felügyelt iskolai vagy városi játszótereken szétfoszlik a varázs,