Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Sztrinkó István: Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz

464 KŐHEGYI SZTRINKO: BELLOSICS BÁLINT LEVELEI . . . jelenhetett meg. Sajnos, ugyanerre a sorsra jutott máig egyedülálló vállalkozása, néprajzi olvasókönyve, a „Kis Ethnographia", melyen pedig hosszú éveken keresztül dolgozott. A tanításhoz hasonlóan az etnográfiának, a néprajzi kutatásnak is elkötelezett munkása volt. E szaktudománnyal minden bizonnyal tanárának, HERRMMAN Antalnak (1851—1926) hatására kezdett foglalkozni. HERRMANN, aki energiát nem kímélve buzgólkodott a kibontakozó néprajzi élet szervezésében, s döntő szerepet játszott a Néprajzi Társaság létrejöttében, az ügy szolgálatába állította tehetséges tanítványait is.

2/a Nem véletlen, hogy BELLOSICS megalakulásától kezdve tagja a Néprajzi Társaságnak, s rövidre szabott élete során száznál több néprajzi témájú írást publikált. Kisebb-nagyobb tanulmányai, adatközlései gyakori témája szülőföldje, a vend vidék. Természetes ez, hiszen miként egyik levelében írja: „ . . . vend dajka ölében gőgicséltem és vend tejet szívtam, mert édes anyám maga született vend. Atyja Péntek (vend: Petek) közönséges Polánczi vend szülők gyermeke volt, ki esze és tanultsága által a Szapáryak jószágigazgatójává lett s egész életén át vend vidéken Tissinán (Csendlakon, Vasban) élt. Ma is élő bátyja közönséges bundás vend ember. Nekem első dalom anyám vend dala volt s később is sokat tudtam meg tőle róluk."

3 Bajára kerülve azonban figyelme mindinkább Bácska magyar népe és nemzetiségi lakosainak néprajza felé fordult. A Magyarország vármegyéit és városait bemutató sorozatban a Bács-Bodrog vármegyei kötetben írt a magyarokról és a bunyevácokról, mely tanulmányok ma is használható, igen alapos, adatgazdag néprajzi összefoglalók. A magyarokról szóló fejezet elején a néprajzi kutatás azon nehézségeit fogalmazza meg, melyekkel napjainkban is találkozik a kutató: „BácsBodrog vármegyének rendkívül tarka ethnográfiai képe a míg egyrészt érdekessé teheti. . ., másrészt a népelemek elosztódásának változatossága, a hatások sokoldalúsága megnehezítik a népvizsgáló feladatát, a melynek teljes sikerrel csak a községről-községre haladó felvétel alapján, s a települő népelemek szülőföldjének és a nemzetiségi szomszédok néprajzának ismeretével felelhet meg." Az így megfogalmazott interetnikus kapcsolatokra BELLOSICS bácskai témájú írásaiban mindig fokozottan figyelt.

4 Megvalósította a kiterjedt terepmunka követelményét is. „Nincs a vármegyének községe, amelyben hosszabb-rövidebb időt ne töltöttem volna, a zombori múzeumnak gyűjtöttem, ásatásaiban segítettem s összeraktam sok jegyzetet..." — írta egyik SEBESTYÉN Gyulának címzett levelében.

5 A magyar, német és délszláv lakosság körében végzett gyűjtésben nagy segítségére volt nyelvismerete, hiszen több délszláv nyelvet is ismert, s igen járatos volt a németben is. 2/a Hermann Antal néprajzi munkásságának értékeléséhez KÓS KÁROLY 1989. 3. Lásd a 26. számú levelet! 4. SZTRINKO István, 1989. 5. KJM NA 539. 88./3.