Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - P. Szojka Emese: A garai templom fogadalmi szobrai

NÉPRAJZ 389 harmadik vagy negyedik szintjén az unokák és dédunokák már nem tudták, miért is állított szobrot családjuk. A nehézségek ellenére néhány adatot azonban így is sikerült felgyűjteni. Az indítékok olykor különböztek, személyes vonatkozásúak voltak. Annyiban azonban közösek, hogy egy elérendő cél sikeres megvalósulása érdekében történt a felajánlás. Ezért a szobrok fogadalmi tárgyaknak tekinthetők. Párhuzamként említhető, hogy fogadalmi szobrot olykor az egyház papjai is állítottak. Erről a bajai ferences rendház krónikájában is megemlékeznek 1889ben: „Ugyanezen a napon megérkezett Párizsból a Lourdesi Boldogságos Szűz szobra, melyet Lipovcevic Laurusz atya, az író elődje készíttetett konventünk temploma számára ezt halálos betegségből való felgyógyulása esetére határozott el hálaadásul."

44 Nem sorolható a fogadalmi tárgyak körébe az a két szobor és a Jézus Szíve oltár (6. kép), melyek talapzatán magyarázó szöveg áll. Ezek szerint az első világháborúban elesett férfi családtag, illetve a háború emlékét kívánták ilyen módon megörökíteni. Az egyik esetben feleség gyászolja Galíciában oldaveszett férjét, és a helyzethez illően a Hétfájdalmas Mária szobrát emeltette bánatának kifejezésére. Gonzagai Alajosnak, az ifjúság pártfogójának szobrával szülők állítottak a galíciai csatában megölt fiuknak emléket. A világháború alatt jelentős számú szobrot adományoztak a hívek. Többségük a háborúból visszavárt, vagy szerencsésen hazatért férfiakért. Ehhez a tényhez hitelesítő adatok a Jézus Szíve, a Szt. Család és a Szt. Anna a gyermek Máriával szobrokhoz kapcsolhatók. A leszármazottaknak ez a köre jól megőrizte a családi hagyomány ide vonatkozó részleteit, biztosan tudták felidézni a templomi adakozás hátterét. Más esetben az ok feledésbe merült, csupán annyi maradt az utódok emlékezetében, hogy a szoborállító házaspár férfitagja megjárta a háborút. Léteztek más jellegű, elsősorban családi vonatkozású bajok, melyek elhárítását fogadalmi tárgyból várták. így a Lourdes-i Mária szobrát állító házaspár esetében is, akik leányuk felépülése, egészségének megtartása érdekében folyamodtak Szűz Máriához, segítségébe vetett hitüket a fogadalmi szoborral erősítve. Az Őrangyal gyermeket vigyázó alakjától ugyancsak bajba jutott házaspár várta a segítséget. Miután egymást követően haltak meg gyermekeik, az elsőként életben maradottért, hálából emelték az Őrangyal-szobrot. A fogadalom nem mindig párosult a lélek emelkedettségével, mint ahogy azt egy ellentétes példa bizonyítja. A Szt. József szobrát templomnak felajánló gazda fogadalmat tett, ha beteg tehenei meggyógyulnak, az egyik árát Szt. Józsefnek ajánlja fel. Egy idő múlva az állatok rendbe is jöttek. A két tehén közül az egyiket kivitte a vásárba, vele egy kakast is. A kakasért kért négyezer pengőt, a tehénért ötszázat, de az állatokat csak együtt lehetett megvenni. Egy ember meg is vette mind a kettőt, áráért. így rendelt a tehénért kapott pénzből szobrot, az olcsóbbik 44. A bajai ferences zárda Háztörténete. II. 732. TIM Adattár.