Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - Kriston Vizi József: Szemelvények a kecskeméti Dékány Rafael kéziratos folklórgyűjteményéből
CUMANIA 13., KECSKEMET, 1992. 443 KRISTON VÍZI JÓZSEF Szemelvények a kecskeméti Dékány Rafael kéziratos folklórgyűjteményéből KOVÁCS Ágnes (+ 1990) kiváló folklorista, népmesekutató a Néprajzi Közlemények 1959-es évfolyamában olyan új népmesetípusokat s variánst közöl, amelyek közül külön is felemlít egy Kecskemétről származót „Az obsitos huszár és a kígyók királya" címmel. 1 Az elemző szerint a tündérmeséink második csoportjába tartozó Hűtlen királyné mesetípus szép példájára bukkanhatunk, amely „ . . . Dékány Ráfáel orvos doktor és főreáliskolai igazgató (...) népmese és népszokásgyűjteményében található, a Néprajzi Múzeum kéziratgyűjteményében." KOVÁCS Ágnesnél az 1980-as évek elején többször is érdeklődtem az általa előtalált kéziratos anyag jellege felől, s az ő serkentésére és közbenjárásával kapta meg a Szórakaténusz Játékmúzeum adattára a DÉKÁNY-féle gyűjtemény teljes xeroxmásolatát 1988-ban. 2 Végiglapozva többször is, valamint kijegyzetelve ezt a hatalmas, 316 számozott oldalt kitevő s mutatókkal ellátott kéziratot, erről vázlatosan a következő megállapításokat tehettük: — DÉKÁNY Rafael feltehetően az 1870—1885 közötti intervallumban Kecskeméten és Budapesten, de rendszertelen időközökben összesen 34 mesét jegyzett le 291 oldalon. Többségük tündér és varázsmese, ám található közöttük egy-egy novella-, csali és erotikus tartalmú mese is. — A mesék között (minden ehhez társítható magyarázat nélkül) több helyi vagy Kecskeméten is ismert/gyakorolt szokás közlésére és játékleírásra leltünk. — A gyűjteményt záró „tartalomjegyzék" két részre oszlik; egyfelől leírott népmesékéi (a 34 darab) és a megjelent mesék címei alatt alfabetikus sorrendben nyolcvannyolcat tüntet fel. 3 1. KOVÁCS Ágnes 1959. 19., ill. 19—30. a mese teljes szövegének közlésével. 2. A Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára (EA): 2279 sz. 316. — Hozzáférhető még: Játékmúzeum Adattára, Kecskemét (JÁMA) 182—88. sz. alatt. 3. Ez utóbbit mintegy függelékként (nem számozott 317—319. oldalakként) szerepeltetjük.
