Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Néprajz - P. Szojka Emese: A garai templom fogadalmi szobrai
376 P. SZOJKA: A GARAI TEMPLOM FOGADALMI SZOBRAI időszakot túlélt családok, személyek az egykori Szentlászló községből, a környéken és Garán telepedtek le, tovább örökíthették régi lakóhelyük nevét és egyben védőszentjét a garai templom patrónusának jelölésekor. Tehát elképzelhető, hogy az eltűnt falu emlékezete él tovább a garai templom védőszentjében. Szt. László tisztelete a ferencesek, így híveik körében sem volt ismeretlen. 1706-ban, Diakovárott 14 megrendezett zsinatukon az egyházi ünnepek megtartásának sorát is rendszabályozták. A felsorolásban a magyar szentek közül László és István királyunk napja is szerepelt. 15 Az alapvetően két nemzetiségűvé vált faluban a magyar szent kultusza igazán nem virágzott, jóllehet az 1780-ban épített új templomot is Szt. László védelmébe ajánlották. 16 Búcsúnapját megtartják az ünnepet követő vasárnapon, de emlegetni csak úgy szokták, hogy a Péter-Páli búcsú. A naptár szerint a két ünnep közvetlenül követi egymást. Talán ez indokolja, hogy bár a búcsú liturgikus tartalma Szt. Lászlóra vonatkozik, mégis egy népszerűbb vagy számontartottabb ünnep elnevezése ragadt át az eredeti megjelölésre. A faluban a templombúcsút tartják a németek búcsújának. Szt. Péter és Pál szobrai a templomban a főoltár mellett állnak, Szt. Péter alakja pedig az épület homlokzati fülkéjében is látható. A bunyevácok Lukácsot tartják búcsús szentjüknek. Feltehetően Lukács evangélista alakja az, kinek kultuszát a bunyevácok az óhazából hozták magukkal. Itt tiszteletének alapjául az a vélekedés szolgált, hogy Lukács térítő útjai során megfordult a Balkánon: Dalmáciában és Makedóniában. 17 Ereklyéit a vár elestéig a jajcei ferencesek templomában őrizték. 18 A Lukácshoz fűződő mondakör szerint ő volt az első személy, aki megfestette Máriát. Egy ilyen, neki tulajdonított Máriakegyképet őriztek a boszniai Olovó zárdatemplomában, ahová nemcsak a környékről, de szerte az egész Balkánról jöttek a hívek hódolatukat kifejezni. 19 A bajai Ferenc-rendi plébánia ennek az olovói közösségnek volt a tagja. 20 A garai bunyevácoknak a Lukács-napi búcsú fogadott ünnepe. Eredetét kétféleképpen magyarázzák. A hagyomány egyik ága szerint pestisjárvány idején fogadtak búcsút a szent tiszteletére. Erre vonatkozóan annyi bizonyos, hogy az 1730-as évek végén pusztított a járvány vidékünkön. 21 Az ünnep eredetének másik magyarázata szerint Lukács nevezetű barát vezette a garai bunyevácokat mostani lakóhelyükre. A bajai ferencesek háztörténetében több szerzetes is szerepel ezen a néven a 18. sz. 14. Ma Dakovo nevű helység Horvátországban. 15. UNYI Bernardin, 1947. 145—147. 16. BOROVSZKY Samu, 1909. II. 323. 17. UNYI Bernardin, 1947. 86.; Katolikus Lexikon, 1932. III. 217. 18. UNYI Bernardin, 1947. 219. 19. UNYI Bernardin, 1947. 158—159. 20. KAPOCS Nándor—KŐHEGYI Mihály, 1986. 121. 21. KAPOCS Nándor—KŐHEGYI Mihály, 1986. 124.
