Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - P. Szojka Emese: A garai templom fogadalmi szobrai

NÉPRAJZ 375 és a kántortanító is német. Ez a tendencia erősödött tovább, s egy évszázaddal később a németek lélekszáma kétszeresen felülmúlta a bunyevácokét.

6 A kicserélődött, új népességgel feltöltődött falu hitéletének és vallásgyakorlatának az alapját is meg kellett teremteni. Ennek kezdetei a hódoltság idejére nyúlnak vissza. A török által megszállt területeken az itt maradt, valamint a Balkánról ideáramló katolikus hívek lelki gondozását a Ferenc-rendi barátok látták el. Boszniai központtal működtek. Veszélytelennek éppen nem tekinthető tevékenységükkel szinte missziós feladatot teljesítettek, melyet ők maguk is annak tartottak. A 17. sz. második felétől már a Baja környéki falvakat is járták, végezték a lelkészi teendőket. A század utolsó negyedében, a felszabadított Bácskába nagy tömegben érkeztek délszláv népek a törökök által továbbra is megszállás alatt tartott területekről. Ekkor került a boszniai Ferenc-rendi szervezet egyik közössége híveivel együtt Bajára, ahol plébániát alapítottak.

7 Tevékenységüket a környező bunyevácok és sokácok lakta falvakra, köztük Garára is kiterjesztették.

8 A török veszély elmúltával azonban a kalocsai érsekség részéről megindult az egyház újjászervezésére, a községi plébániák visszaszerzésére irányuló törekvés. Ennek egyik állomása volt a meglévő plébániák felkutatása és egyben állapotuk felmérése. A Patacsics Gábor érseksége idején, 1733-ban történt összeírás Garat Baja illír plébániájának filiálejaként szerepelteti. Temploma is lehetett, mivel kijavítására 200 forintot rögzített az összeírás.

9 A templom épülete ekkor vályog volt, teteje náddal fedett.

10 Nem sokkal lehetett különb, mint a falusiak hajlékai. Röviddel ezután, 1735-ben, már az érsekség, fennhatósága alatt önálló plébánia létesült Garán.

11 Egy 1756-ban megejtett érseki látogatás alkalmával először esik szó arról, hogy Szt. László a garai templom patrónusa.

12 Hogy miért esett a választás a magyar szent királyra, az akkor még zömében bunyevácok lakta községben, olyan kérdés egyenlőre, melyre a válasz bizonytalan. Legkézenfekvőbb magyarázat az lenne, hogy a garai templom védőszentje eredetileg is Szt. László volt. A tény az, hogy Gara és Katymár között létezett egy Szentlászló nevű település a középkorban, melynek temploma is volt. Egy ideig ugyanaz a Töttös család birtokolta, aki Garat is. Az 1699-es Bács megyei összeírásban Szentlászló falu már nem szerepel, elpusztult. Utolsó említése 1727-ben történt, amikor régi birtokosai kérték vissza a területet a kincstártól.

13 Amennyiben feltételezzük, hogy maradtak a háborús 6. KEINER, Stefan, 1991. 55—56. 7. KAPOCS Nándor—KŐHEGYI Mihály, 1986. 117—119. 8. BOROVSZKY Samu, 1909. II. 311.; 323. 9. BOROVSZKY Samu, 1909. II. 311. 10. BOROVSZKY Samu, 1909. II. 323. 11. BOROVSZKY Samu, 1909. II. 312.; 323. 12. KÉL. A garai plébánia iratai, 1734—1830. 1. с csomó. 13. IVÁNYI István, 1906. III. 103—104.