Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Történelem - D. Szabó Kálmán: Dusnok történeti földrajza

TÖRTÉNELEM 239 A 18. század vége felé épült ki a lélekszámban megerősödött falu (az 1790-es évek végére 1500 fölé emelkedett a lakosok száma) új negyede, a Város. Utcasorait, háztömbjeit tervezetten, „városiasán" alakították ki, görbén futó utca nincs benne, mint a Sztaro szeloban, ahol a két hát alakja szabta meg az utcák irányát. A Város egy alacsonyabb háton épült a községháza negyedétől keletre, a Háttól délre. Az előbbitől egy széles völgy, valószínűleg a Miklósi bara egykori déli folytatása választotta el. A hát széleit itt is feltöltötték és beépítették. A negyedet a dusnokiak ma is Varos-nak nevezik. B. 22. Nagyhíd Pons Possessionis. „Statua S. Joannis Nepomicensi

... ad pontem Possessionis colocata (1816, L. 1. 288) Vajas híd. (1855, L. 21.) Nagyhíd. „A vajasfoki nagyhídnak újbóli elkészítéséhez . . ." (1879, L. 27.) A mai betonból készült Nagyhídtól pár méterre északra állt az egykori fából épített Nagyhíd, amit a 20. század elején bontottak le. Ezen futott keresztül a falu egyik legfontosabb útja, ami a nyugati és északi határrészek, valamint a szomszédos faluk felé vezetett. Neve Dusnokon Velika cuprija. B. 23. Kovácsfoki sor Kovácsfoki sor. (1864, K. 12.) A falu déli, legszélső utcasora a Kovács-fok mellett. A nevet ma már nem használják. B. 24. Száraz malom útcza Száraz malom útcza. (1864, K. 12.) Helye ismeretlen. B. 25. Árvák Háza Árvák Háza. „ . . . Rogáts Mária ... a dühöngő vörös himlőben meghalván ... a Dusnoki árvák Házában. . ." (1841, L. 20.) Helye ismeretlen.