Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról

REGESZET 97 zolásaival tartozik a jobb minőségű tálak közé.

22 Az erénytálak közül is a körívekbe foglalt motívumokkal díszített tálakon találunk más-más erénycsoportokat (Gent, Hannover, Lübeck),

23 és az egyszerűbb díszítésével a bűn- és erénytálak általános típusától eltérő aacheni tálon.

24 Az erénytálak legtöbbjén azonban ebben a külső sávban ugyanúgy a bűnöket jelentő odium — peccatum — dolus szavak rövidítéseit olvashatjuk, mint a bűntálakon. A vésett díszű tálak ábrázolásainak és feliratainak eredetét a didaktikus és moralizáló kolostori irodalomban jelölte meg feldolgozójuk.

25 Egy szűkebb csoportjuk, a mitológiai történeteket megelevenítő tálak esetében az irodalmi forrásokat is igyekezett felderíteni.

26 KOVÁCS Éva a harcoló alakokkal díszített tálak lehetséges tartalmára világított rá.

27 Az erény- és bűnallegóriákat megelevenítő tálakkal kapcsolatban a középkori harci költeményeknek (Streitgedichteknek) és Prudentius Psychomachiájának inspiráló szerepét is felvetik.

28 Még ha elfogadjuk is azt a feltételezést, hogy az erény- és bűntálak párt alkottak,

29 rajtuk a központi alak körül feltüntetett bűnök nem minden esetben egymás ellentétei,

30 és így nem Prudentius harcoló párjait mintázzák. Kapcsolatuk Prudentius Psychomachiájával és illusztrációival igen távoli és áttételes lehet (harcosként megelevenített Superbia: Köln; pajzzsal vagy tüskés hajjal ábrázolt bűnök).

31 O.-K. LAAG a mindeni tál ismertetésekor a bűnökről szóló keresztény tanítás történetét és a jelentősebb egyházi írók erkölcstanait áttekintve megállapítja, hogy a mindeni tálon feltüntetett bűnök (Superbia — Idolatria, Invidia, Ira, Luxuria, Libido) szilárd sémához nem köthetők, jelenlétük a tálon csupán a skolasztikus gondolkodásmód és a didaktikus irodalom emléke.

32 E kijelentéssel szemben a tálak fentebb leírt általános jellemzőinek ismeretében megjegyezhetjük, hogy szilárd sémának csak annyiban nem tekinthető ez a bűnfelsorolás, amennyiben sem O.-K. Laag, sem én nem tudjuk középkori irodalmi forráshoz kötni. Szilárdnak kell viszont tekintenünk azért, mert megfelel a tálak szokványos bünfelsorolásainak. A fentiekben láttuk, hogy az eddig ismert tálakon a bűn-, illetve erényfelsorolások szilárd sémát képez22. Max HASSE 1977. Abb. 17.; Elke WATERSTRADT 1987. Abb. 62, 63. 23. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 14/b, 146, 49. kat. szám 24. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 3. kat. szám 25. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. 22, 32. 26. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1956. 132—135.; 1957. 24. 27. KOVÁCS Éva 1961. 8. 28. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. 17.; Lexikon der christlichen Ikonographie III. 16 —17. Laster. 29. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. 25.; Ingeborg KRUEGER 1974. 88. 30. Erre a tényre mutatott rá KOVÁCS Éva a harcoló alakokkal díszített tálakkal kapcsolatban. KOVÁCS Éva 1961. 8. 31. Lexikon der christlichen Ikonographie HI. 16—17. Laster; Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. 22.; Heiko STEUER 1982. Abb. 28. 32. Otto-Kurt LAAG 1974. 45—51, 58.