Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról

96 BICZO: ROMAN KORI TALTOREDEKEK .. . Thisbe történetét ismertető tálakon is feltűnik. 17 A harcoló alakokkal díszített gubeni tál közepére vésett, korongokat tartó ülő alakot is valószínűleg Superbia­ként értelmezhetjük. 18 . A központi alak körül elhelyezkedő erények és bűnök rajza a fő jellegzetessé­geket tekintve megegyezik — oldalra tekintő mellképek, bő köpenyüket általában vonalkötegek tagolják. A bűnöket gyakrabban ábrázolják sapkával fedett fejjel és hátul varkocsba fogott hajjal, míg az erényeket glóriával és fátyollal borított fejjel. Koronás ábrázolásokat mind az erények, mind a bűnök között találunk. Miután a rajzok sematikusak, az azonosítást a feliratok teszik lehetővé. Fontos azt kiemel­nünk, hogy a feltüntetett erények vagy bűnök szinte mindig ugyanazok, és azonos sorrendben követik egymást. A felsorolt bűnök a következők: Superbia feje fölött Idolatria (Bálványimádás), majd az óramutató járásának megfelelően lnvidia (Irigység), Ira (Harag) és Luxuria (Paráznaság) helyezkednek el. Amennyiben több bűnt is találunk még a tálon, ötödikként Libido (Féktelenség) következik, majd Avaricia (Fösvénység). 19 Az erénytálakon Humilitas körül Fides (Hit), Spes (Re­mény), Caritas (Szeretet), Patientia (Türelem) helyezkednek el. Több erényt csak a Hannoverben őrzött tálon találunk, a fentiek után Sobrietas (Állhatatosság), Pudicicia (Szemérmesség) és Concordia (Egyetértés) következik. 20 A díszítés külső sávjában kettéágazó, merev rajzú növényi ornamentika hajtá­sai között erények vagy bűnök hármas csoportjai helyezkednek el. A szavak rövidítéséből fakadóan a feliratok itt a legrontottabbak. A leggyakrabban az odium — peccatum — dolus szavak vagy rövidítéseik fordulnak elő, bűnök egymástól különböző hármas csoportjait a gondosabb kivitelű tálakon találjuk. Ezek egyik csoportján a díszítés elemeit rózsasziromszerűen elrendezett körívek keretezik (Gent, Hannover, Groningen). 21 Bűnök egymástól különböző hármas csoportjait találjuk az e tálak díszítésének szerkesztési elveit követő nürnbergi tálon, a Mindenben talált darab pedig pajzzsal és koronával megrajzolt bűnábrá­17. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 139. és 151. kat. szám. A Pyramus és Thisbe-tálak erénytál jellegéről Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. 22.; Superbia megjelenésének magyarázatát a koppenhágai Superbia-Pyramus-tál bűnös érzésre (irigység) utaló „invide" kezdetű feliratában látja Weitzmann-Fiedler. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. 33—34.; Ingeborg KRUEGER 1974. 84—88. Thisbe öngyilkosságát emeli ki, és Superbia jelenlétének okát e bűnös cselekedetben látja. Superbia ábrázolása a tálon Babilonra történő utalás is lehet, miután Pyramus és Thisbe a legenda szerint Babilon polgárai voltak. A Superbia és Babilon közötti kapcsolatot ld. a későbbiekben a bűn­és erényfákkal kapcsolatban. 18. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 21. kat. szám. 19. Öt bűn szerepel a dabruni (Hansjürgen BRACHMANN 1962. 1085.), a mindeni (Otto-Kurt LAAG 1974. 42, 44.) és a nürnbergi tálon (Max HASSE 1977. Abb. 17.), hat bűn a rügeni (Tadeusz POKLEWSKI 1961. 98. kat. szám) és a hannoveri tálon (Tadeusz POKLEWSKI 1961. 147. kat. szám). 20. Tadeusz POKLEWSKI 1961.146. kat. szám. Az Esztergom-Szentkirályon talált tálon szintén öt erény veszi körbe a központi alakot, ezeket azonban nem ismerem. HORVÁTH István. 1979. 44. 21. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 14/a, 147, 19. kat. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom