Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról
REGESZET 105 tálak nagy vonalakban meghatározható közös vonásaik ellenére mind egyedi darabok, nehéz azonos műhelyek vagy kéz munkájára következtetni a megmaradt példányokból. 82 Határozottan elkülönülő csoportot néhány az Elbától Ny-ra előkerült tál jelent, amelyeknek díszítését rózsasziromszerűen elrendezett körívekkel kereteit elemek, vagy az ennek a szerkesztési módnak a nyomát jól érzékelhetően őrző tálak képezik (Gent, Groningen, Hannover, Hude, Nürnberg). 83 E gondosabb kivitelű tálakat valószínűleg a korábbi daraboknak tekinthetjük, és a tengerparthoz közel eső lelőhelyeik arra utalnak, hogy eleinte a part menti kereskedelem árucikkei voltak. A tálak zömét jelentő tömegtermékek díszítése már lazább szerkezetű, csoportjukon belül azonban kisebb egységeket nem tudunk elkülöníteni. 84 Lelőhelyeik jól mutatják, hogy műhelyeik egyértelműen a Harz hegység érc lelőhelyeire támaszkodtak, piacukat a Harztól É-ra eső tengerparti területek jelentették, továbbá a Balti-tenger D-i partvidéke. 85 (5. kép). A tálak elterjedése és az európai kereskedelmi utak közötti kapcsolatra V. P. DARKEVICS mutatott rá. 86 A magyarországi tálak a dunai úton juthattak a Kárpát-medencébe. 87 Cseh- és morva területekről eddig nem ismerünk erény- és bűntálakat, csak az ezeket utánzó, szárnyas alakokkal díszített tálak kerültek eddig elő. 88 Ez a tény egyrészt arra utal, hogy az az út, amelyen az erény- és bűntálak Magyarországra kerültek, a csehmorva területekről Ny-ra haladt dél felé, és csatlakozott bele a Duna menti útba, másrészt pedig POKLEWSKI elméletét támasztja alá új műhelyek keletkezéséről. 89 Műhelykérdésekkel foglalkozva érdemes arra utalnunk, és valószínűleg nem véletlen, hogy Superbia alakjának megrajzolását tekintve a bátmonostori táltöredék legközelebbi párhuzamát Magyarországon találjuk. Ez a budaörs-kamaraerdei tál. 82. K. Tackenberg részben ábrázolásaik, részben díszítésük technikája alapján (cikcakk mintával díszített darabok) próbált meg mühelyeket-mühelycsoportokat elkülöníteni. Kurt TACKENBERG 1979. passim. 83. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 14/a, b, 19, 146, 147. kat. szám; Max HASSE 1979., Abb. 17. Az Elbától K-re csak a lübecki tál került elő, mely a tálközépen elhelyezett Fides-szel és széteső kompozíciójával távolabb áll az előbbi tálaktól. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 49. kat. szám. Néhány nyugat-európai tál díszítését nem ismerem: Brüsszel (Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. Abb. 19.), Rajna (Tadeusz POKLEWSKI 1961. 94.), Köln (Heiko STEUER 1982. Abb. 28.), Strasbourg (Anton KISA 1905. 235.). 84. Mind földrajzilag, mind formailag távol áll az erénytálak megszokott típusától a norvégiai Nyborgban talált tál a peremhez közelebb rajzolt félalakokkal és a közöttük elhelyezett sugaras motívumokkal. Sigurd GRIEG 1967. Fig. 1. 85. Baltikumi nagyobb számú előfordulásukat H. Brachmann a német kolonizációval hozza kapcsolatba. Hansjürgen BRACHMANN 1962. 1087—1088. 86. V. P. DARKEVICS 1966. 135. II. térkép; Uő. 1985. 396—397, 171. tábla. 87. Ez a római limes út nyomvonalán, Mosónőn keresztül a Duna D-i oldalán húzódó út a XI. században a jeruzsálemi zarándokút egy szakaszát képezte, a XIII. században pedig a bécsi kereskedelmi utat. GYORFFY György 1987. II. 575. Nem szabad azonban kizárnunk a dunai vízi út lehetőségét sem. A Dunán lebonyolított kereskedelemre Magyarország története 1/2. 1075—1076. 88. A három tálból álló ollmützi együttest a mongol hadak elől földbe rejtett kincsnek tartja BÓNA István—NOVÁKI Gyula 1982. 103—104. 21. lábj. 89. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 65.
