Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról
104 BICZO: ROMAN KORI TALTÖREDEKEK . . . jegyeit mutató darabok a XII— XIII. század fordulóján jelennek meg. 75 A bátmonostori töredékek lelőhelye nem segít a keltezésben — az egyik töredék XVII— XVIII. századi leleteket tartalmazó rétegben feküdt, a Superbia alakjával díszített darabról pedig csak azt tudjuk, hogy másodlagos felhasználás után, jóval az egyházi épületek XIV. század közepén történt újjáépítése előtt került az árokba. 76 Másodlagos felhasználására pedig még a település 1241—42-ben történt elpusztulása előtt került sor. 77 Az ásatás során nem nyertünk olyan adatot, amely a monostor XII. század végén történt építése előtt jelentősebb település meglétére utalt volna. A plébániatemplom is a monostortemplommal közel egyidőben épült. Ezért a történeti adatokon és az ásatás tapasztalatain nyugvó megfontolások alapján a tálfenéktöredék egy, a XII— XIII. század fordulóján készült tál maradványa lehet. A perem- és fenéktöredék összetartozása felszínük frissen karcolt felületeinek eltérő színe miatt nem látszott valószínűnek, mint láttuk az anyagvizsgálat sem támasztotta alá egyazon tálhoz való tartozásukat. A peremtöredék díszítésének jellege alapján egyaránt tartozhatott Superbia- vagy Humilitas-tálhoz, esetleg a tálközépen szárnyas alakkal díszített tálhoz. Igaz, ez utóbbi tálak általam ismert példányain már csak O, D, V, С betűk fordulnak elő, a peccatum feliratra utaló betűcsoporttal nem találkozunk. 78 A szárnyas alakokkal díszített tálak megjelenését ugyancsak a XII. század végében határozták meg. 79 A bátmonostori töredék esetében a kétágú növényornamentika és a pecca szótöredék alapján a fenéktöredékkel közel egykorú keltezést tartunk valószínűnek. A tálak készítésének helyeként leggyakrabban a Rajna-Maas és, az Elba vidékét jelölik meg, ez utóbbin belül a Magdeburg környéki fémművességet, 80 újabban pedig a Harz hegység galmei lelőhelyein nyugvó braunschweigi és goslari fémipar is felmerült a korai darabok műhelyeként. 81 A Superbia- vagy Humilitas75. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 65.; V. P. DARKEVICS 1966. 56. Más álláspontot csak M. Hasse képvisel, aki az 1138-ban elpusztított kora középkori Lübeck helyén talált töredék alapján arra gondol, hogy a sematikus és elnagyolt megmunkálású darabok még a XII. század első felében megjelentek. Max HASSE 1979. 26. 76. Ld. a 3. lábjegyzetet. 77. Az árok betöltődésében az újjáépítést jelző habarcsréteg alatt 60-65 cm-re feküdt. 78. Riga, V. P. DARKEVICS 1966. 12. tábla 2.; Rossum, Tadeusz POKLEWSKI 1961. 97. kat. szám; Wierzchlas, Uo. 117. kat. szám. A pusztavasadi és az alpári tálon hiányzik az ernyős virágú, kettéágazó növényornamentika, két sorba rendezett betűfűzérükkel a rigai tállal együtt még távolabb állnak a Superbia- és Humilitas-tálaktól. KOVÁCS Éva 1961. 5. ábra; KÖVÉR Béla 1904. 12. ábra. 79. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 65.; BÓNA István NOVÁKI Gyula 1982. 104. 21. lábj. 80. Weitzmann-Fiedler feltételezi, hogy Európa több vidékén, elsősorban azonban a rajna— maasi műhelyekben gyártották ezeket a tálakat. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1956. 109. Poklewski szerint a jó minőségű darabok a Rajna— Maas vidék műhelyeiből kerülhettek ki, míg a H/b és a III. csoporthoz tartozó tálak alsó-elbai műhelyekben készültek. Tadeusz POKLEWSKI 1961. 65. Darkevics pedig a tálak kereskedelmi jellegét hangsúlyozva a Rajna— Maas vidéki műhelyek folyamatos termelését tartja valószínűnek. V. P. DARKEVICS 1966. 56. Ezt a nézetet képviseli Lovag Zsuzsa is. S. LOVAG Zsuzsa 1972. 219. A magdeburgi műhelyre Id. Hansjürgen BRACHMANN 1962. 1087. 81. Hans DRESCHER 1975. 59.
