Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról

REGESZET 99 megfogalmazása közel áll egymáshoz, Annus jobbra néző arca azonban nem lehet előképe a mindig balra, esetleg szembe tekintő Superbiának vagy Humilitasnak. Trónon ülő, széttárt kezükben attribútumaikat tartó személyek ábrázolása számtalan céllal és formában megjelenik a román kor művészetében, így az egyetlen tálon megmaradt Annus-ábrázolás nem lehet alapvető jelentőségű a kérdés eldöntésében. Ha a tálak előképeinek pontos megjelölésében nem is, de gondolati hátterük felderítésében, ábrázolásaik egyes elemeinek magyarázatában segítséget nyújtanak a XII. század óta kedvelt bűn- és erényfa rajzok. E fák felé a batmonostori tál „Нас radice ..." kezdetű felirata fordította figyelmemet. Superbiát már Nagy Szt. Gergely a bűnök gyökerének tartotta,

41 a gondolat XII. századi kiteljesedésének alapja azonban Hugo de Sancto Victore (1096—1141) „De fructibus carnis et Spiritus" с. nagy hatású műve.

42 E munkának és a Speculum virginumnak az illusztrációi a bűn- és erényfák legkorábbi ábrázolásai. Egy 1150 táján a Közép-Rajna vidékén készült Speculum virginum bűnfája és erényfája a test és a lélek gyümölcseit szemlélteti.

43 A két fán Superbiából és Humilitasból a Hugo de Sancto Victore által felsorolt erények és bűnök nőnek ki,

44 belőlük pedig egy-egy falevélen elhelyezkedve kísérőik. Az ágak közötti feliratok az utolsó ítéletre utalnak, a bűnfa Babilónia, az erényfa Jerusalem megjelölést kap. Superbia haját pánt szorítja le, maga előtt palackszerű edényt tart. Az edényre vonatkozó felirat: Aureus calix babilon.

45 Humilitas fejét lepel borítja, kezében könyv van. Humilitas könyvét, mint a jogtudomány jelképét, az erényesség attribútumának tartja J. WEITZMANN-FIEDLER,

46 az edényről pedig a kéziratok illusztrációi alapján, mint a bűnök és erények jelképéről szól, eredetét a templomi füstölőben látja.

47 A Speculum virginum illusztrációi mélyebb magyarázatát adják e két attribútumnak. Humilitas könyve az utolsó ítéletre vonatkozó feliratok alapján elsősorban az Élet könyvére utalás,

48 Superbia pedig Babilon poharát mutatja a néző felé.

49 Ez utóbbit nemcsak a Speculum virginum ábrája támasztja alá, amely 41. Lexikon für Theologie und Kirche 1. ill. Achtlaslerlehre. 42. „Et quidem superbia fruetus carnis radix est, fruetus Spiritus humilitas ..." M1NGNE P. L. Tomus CLXXVI. 997.; Lexikon der christlichen Ikonographie III. 23. Laster; IV. 381—382. Tugenden und Laster. 43. Ornamenta Ecclesiae 1. 80. A23. 44. A bűnök Hugo de Sancto Victore leírásában: „Superbia est singularis excellentiae animi

... cujus comitatus principales isti sunt: Luxuria, ventris ingluvies [= gula], avaritia, tristia [= accedia], ira, invidia, vana gloria." MIGNÉ P. L. Tomus CLXXVI. 999—1002.; az erények: spes fides, Caritas, prudentica, iustitia, fortitudo, temperantia. Uo. 997—998. 45. A felirat félreérthetetlenül Jeremiás könyvére utal: Calix aureus Babylon in manu Domini, inebrians omnem terram. Biblia sacra vulgatae ..., Prophetia Jeremiae, Caput LI. 7. 46. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1956. 129.; 1957. 9. 47. Josepha WEITZMANN-FIEDLER 1957. 18. 48. Természetesen ez nem mond ellent annak, hogy a könyv más ábrázolásokon az erényesség jelképe legyen. 49. Babilon részegítő italát a Jelenések könyve is többször említi: 14. rész 8.; 16. rész 19.; 18. rész 3.