Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - Kőhegyi Mihály–Sztrinkó István: Bellosics Bálint levelei Herrmann Antalhoz

NÉPRAJZ 473 czélzásokat nekem is kellett hallgatnom a hetési magyar parasztok közt. Ők azt tartják különben, hogy Bálint nap körül pároznak a madarak.

26 Pusztán lakunk most szülőimmel s a közel erdőben nagyon gyakori vendégeink a cziganyok. Gyakrabban ellátogattam hozzájuk. Két év előtt egy öreg asszony mondott egy pár dalt s azokat át is adtam tanár úrnak. Az öreg a télen meghalt s a fiatalok azt mondják nem tudnak, — én azt hiszem csak nem akarnak. Devláról kérdezősködtem, mire azt felelték, hogy ők mind róm. katholikusok. „Csak ha nagyon-nagyon sóhajtozunk, akkor mondjuk: „Hojoj Devla, bare Devla — po mozsem uprema!" — Sok szláv van nyelvükben s ha nem csalódom a „po mozsem(segíts meg) is a szláv „pomagaj". Már Király

27 tanár úrnak említettem, hogy egy hetési ötvenlakodalmas násznagy midőn kérdeztem, kitől tanulta felköszöntőit, azt mondta hogy könyvekből, s hogy most is van nála egy, Pető Gergely írta. Fiatalos kapkodással mindjárt a XVII. század történetírójára, a Magyar Krónika írójára billent az eszem. Most, hogy kezemben van az Alföldi vőfély-könyv, látom hogy csalódtam. Az említett vőfély-könyv Méhner kiadása; évszám nincs rajta.

28 A benne levő köszöntők csinos versei fülemben zönögtek folyton, hát amint az Ethnogr. tavalyi 8-ik és 9-10-ik füzetében a Kiskun-halasi (Tury) és baranyai (Kötse) lakodalmi szokásokat olvasgatom, ismerős verseken akadok meg.

29 Összehasonlítottam, hát a Kötse versei közül 8, a Turyé közül 16. vers vagy egészen az, nagyon nagyon kevés különbséggel az, a mi a Pető G. könyvében van. A hazai folyóiratok sorába vegye fel tanár úr a Muraközt is. Már hosszabb idő óta közöl régi okiratokat. (Nem tudom a „Századok" vesz e hírt róluk! — A lapok hiánya a legnagyobb szegénysége a vidéki embernek.) Az ezidei 32. számban Zrínyi Miklósnak egy 1623-ban (Datum Csáktornyáé die 3-a May Anno Domini 1623. Zrény Miklós m. p.) kelt, a 35. számban pedig Zrínyi Györgynek 1625-ben (Datum in Castro nostro judico: Csáktornya, die 24 May Anno 1625. Georgius Zrinio. m. p. Banus:) kelt adománylevelét; ugyancsak a 32-ik számban Muraközi régi családnevek czím alatt 1535-től kezdve vagy 300 családnevet közöl. A 32. és 33. számokban Felméri Albert

30 a csákt. tankép. tanára a dobsinai barlangról ír (Kirándulás a dobsinai jégbarlanghoz). — Érdekesebb a 37. számban közölt régi okirat, a légrádi (Alsó-Muraköz, a Mura és Dráva összefolyásánál) sajkások czéhlevele és VI. Károly megerősítő irata 1717-ből 26. Bálint napján (február 14.) a Muravidéken megkezdik a tavaszi munkákat a gyümölcsösökben, s ekkor párosítják az állatokat, ültetik a kotlót. PENAVIN Olga, 1988., 49—50. 27. Király Pál (1841—1902) író, nyelvész, 1880-tól a budai állami pedagógium tanára. 28. „Méhner Vilmos tevékeny könyvkiadó több rendbeli füzetet adott ki lakodalmi rigmusokkal.. . Pető Gergelytől kettőt: Alföldi Vőfény-könyv, 40. 1., és Násznagyok kötelességei, 16 1. . ." Ethnographia, 1892., 120. 29. THURY József: Kis-Kun-Halas néprajza. Ethnographia, 1890., 381—410. és KÖTSE István: Népélet és népszokások Baranyamegyében, Ethnographia, 1890. 448—464. 30. Felméri Albert tanítóképző-intézeti tanár, Kiskunfélegyházán, majd Csáktornyán tanított.