Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Embertan - Henkey Gyula: Nagykörü népességének etnikai embertani vizsgálata
606 HENKEY: NAGYKÖRŰ NÉPESSÉGÉNEK ETNIKAI .. . Mind a nagykörüiekre, mind az összehasonlított népességekre több mint 94%-ban jellemző a barna-fekete hajszín. E jelleg megoszlása tekintetében a nagykörüiek a palóc centrumbeliekhez és az egyéb palócokhoz állnak a legközelebb. A STUDENT-FÉLE T-PRÓBA A t-próba eredményei a 6. táblázatban láthatók. A legnagyobb eltérés mindkét nemnél a palóc centrumbeliekkel, a legkisebb pedig férfiaknál az egyéb palócokkal, nőknél pedig a Duna—Tisza menti őslakosokkal mutatható ki. A nagykörüiek morfológiai arcmagassága és orrmagassága az általam vizsgált magyarok átlagához képest mindkét nemnél lényegesen kisebb, ez az oka annak, hogy a t-próbával kimutatott különbségek e két méret, valamint az ezekhez kapcsolódó arcjelző és orrjelző vonatkozásában feltűnően nagyok, különösen a három Duna—Tisza közi csoporthoz képest. A HIERNAUX-FÉLE TÁVOLSÁG Míg a t-próbával csak a méretek és jelzők tekintetében hasonlíthatók össze az egyes népességek, a Hiernaux-féle módszer 6 ezeken kívül a legfontosabb kvalitatív jellegeket is figyelembe veszi. E számítás során általam felhasznált jellegek: testmagasság, fejhossz, fejszélesség, járomívszélesség, morfológiai arcmagasság, állkapocsszöglet-szélesség, orrmagasság, fejjelző, frontálisan lapult járomcsont, meredek homlok, konvex orrhát, erősen kiemelkedő orrhát, enyhén domború tarkó, sötét szemszín és barna-fekete hajszín. Az általam vizsgált magyar népességek közötti legnagyobb különbséget (w) egyik korábbi munkámban 7 adtam meg. A Hiernaux-féle távolság szempontjából a nagykörüiekhez mindkét nemnél az egyéb palócok állnak a legközelebb, de a palóc centrumbeliekkel, valamint a jászsági és Duna, Tisza menti őslakos nőkkel kapcsolatban kimutatott értékek sem érik el a 16 összehasonlított jelleg esetén átlagosnak tekinthető távolságot (625-öt). Említenem kell, hogy a falusi és mezővárosi magyar népességek a méretek és a jelzők tekintetében az európai népek többségénél egységesebbek, az egyes magyar csoportok elsősorban az egyes kvalitatív jellegek, főleg a szemszín, az orrhát profilja és az orrhát kiemelkedése, ezen felül a kiskunsági őslakosok a homlokprofil és a tarkó profilja tekintetében térnek el a többi magyar csoporttól. A fentiek ellenére a kiskunsági őslakosok a tőlük leginkább különböző nyugat-dunántúli őslakos férfiak (1229) és közép-dunántúli őslakos nők (1342) közötti távolság meg sem közelíti a palócföldi szlovákok és a bolhói (Dél-Somogy) horvát származásúak között kimutatható eltérést, mely férfiaknál 1666, nőknél 2097 8 . 6. PIVETEAU, M. Jean, 1965. 7. HENKEY Gyula, 1990/a. 8. HENKEY Gyula, 1990/a.
