Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Néprajz - P. Szojka Emese: A garai templom fogadalmi szobrai

394 P. SZOJKA: A GARAI TEMPLOM FOGADALMI SZOBRAI használt festékek receptjeit féltékenyen őrizték, titokban tartották. A templomi berendezéseket ők tervezték, így az oltárokat is, amelyeket azonban a szobrászok, vagy más szóhasználattal a képfaragók készítettek el. Jóllehet a munkán együtt dolgoztak, de rendszerint csak a festő nevét örökítették meg.

58 így a grödeni szobrászok a környező helységekben vagy a nagyobb városokban — Kastelruthban, Villnösben, Brixenben és Bozenben — kényszerültek munkáikat festetni.

59 A 19. század első felétől kezdődően azonban már helyben is működtek szoborfestők, akik tovább szakosodtak. Belőlük váltak ki az arannyal dolgozók. A szobrokon látható festett díszítéseket, a különösen jellemző, köpenyszegélyeken végigfutó növényi ornamentikát ők vitték fel az alapra.

60 Az áruk értékesítése a 19. században már szervezetten folyt, mivel erre az időre az üzleti kapcsolatok kiterjedtté váltak. Jól érzékelteti a vállalkozások nagyságát az Insam és Prinoth cég, amelyet 1820-ban, kereskedők alapítottak. St. Ulrich és Nürnberg központtal működtek, később Londonban létesítettek lerakatot.

61 Főként játékot forgalmaztak, de templomi szobrokat is. A garai Flórián-szobor, a rátett jelzés szerint, Ferdinand Prinoth műhelyében készült. A kérdés most már az, hogy a tiroli szobrok híre milyen módon jutott el Garára. Az 1870-es években, a maga korában vezető szerepet betöltött, Esztergomban kiadott egyházi folyóiratban, az Új Magyar Sionban két híradás is megjelent a grödeni készítésű egyházi szobrokról, illetve az itt kialakult faművességről. Ebben az ismertetésben a szobrok kedvező árára, ugyanakkor mégis művészi színvonalára irányítják az olvasó figyelmét. Megemlítik továbbá azt is, hogy Esztergomban is több szobrot rendeltek a grödeniektől.

62 Az a tény, hogy a magyar katolikus vallás központjában grödeni szobrokkal díszítenek templomot, hatást gyakorolhatott másokra is, plébániavezetőkre, egyházi személyekre. Hírük és egyben munkáik vidékünkre, talán elsőként Bajára, a Ferenc-rendi templomba, a múlt század utolsó évtizedében jutott el. Itt az első darab, egy Jézus Szíve-szobor volt, majd néhány évvel később egész sor megrendeléssel látták el a grödeni, St. Ulrichból való szobrászt, Ferdinand Stuflessert. Vele készíttették el 1900-ban a szobrokkal övezett főoltárt is.

63 Ugyanennek a mesternek a nevéhez fűződnek a legkorábbi Garára került tiroli műtárgyak, az 1904-ben megrendelt szobrok és a stációképek. A későbbiek folyamán viszont már nem tőle, hanem más grödeni műhelyekből érkeztek a szórok, oltárok. így a már korábban említett Ferdinand Prinoth nevével — szószerint — fémjelzett tárgyak. A bizonyíthatóan műhelyhez 58. SCHÖNHERR Dávid, 1893. 458. 59. STÄBLEIN, Rita, 1980. 43^7. 60. STÄBLEIN, Rita, 1980. 43—47.; DEININGER János, 1893. 502. 61. STÄBLEIN, Rita, 1980. 133. 62. FÖLDVÁRY, 1879. 63. A bajai ferences zárda Háztörténete. III. 215. TIM Adattár.