Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Régészet - Biczó Piroska: Román kori táltöredékek Bátmonostorról

REGESZET 39 1. KÉP. AZ 1. SZÁMÚ TÖREDÉK 6. A magyar szakirodalomban már HAMPEL József megemlítette, hogy az e tálak közepén elhelyezkedő bemélyedés nyújtásuk során, a forgatáskor keletkezett. KÖVÉR Béla, 1904. 49. MERI István, összehasonlítva a kalapálással és a nyomópadon formázott tálakat, megfigyelte, hogy az előbbiek közepén gyakran csak egy igen finoman beütött pontot látunk, míg a nyomópadon készült tálak esetében 2-3 mm átmérőjű, lényegesen szembeötlőbb mélyedés van. MÉRI István 1954. 109. A mindeni tál leírója szerint csupán a díszítés megrajzolásához szükséges körző elhelyezésére szolgál a mélyedés. Otto-Kurt LAAG 1974. 42. Megállapításának ellentmond egy Nürnbergben őrzött tál, amely jól szemlélteti a készítés során keletkezett mélyedés és a díszítés megszerkesztéséhez szükséges pontok közötti különbséget: az öt mellkép feliratainak határát alkotó kör középpontját jelző pontok jól látszanak, a tálközépen elhelyezkedő azonban erőteljesebb. Max HASSE 1979. Abb. 17. Ugyanezt a jelenséget figyelhetjük meg a dabruni tálon. Hansjürgen BRACHMANN 1962. Tafel 1.