Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Játéktörténet - Váczi Mária: Néhány gondolat a családi játékszokások változásáról egy, nyolc–tíz éves gyerekek körébenvégzett vizsgálat nyomán

JÁTÉKTÖRTÉNET 581 sincs időm. Vagyis időm lenne rá, de azért valamit csak segítenem kell a szüleimnek." (9 éves fiú) A szerepjátékok másik köre a játékos szituációhoz köthető, de ezen belül is határozott elkülönülés tapasztalható a tekintetben, hogy egyedül vagy társakkal folyik-e a játék. „Vannak babaruháim, néha kirakom az ágyra és ilyenkor a zongora lesz a pénztáros gép. Odaülök, billegtetem és akkor kijön az eredmény, összeadom a babaruhákat ; van pénzem és abból kifizetem. — Ezt nagyon szeretem." (8 éves lány) „Meg ételeset is szeretek játszani. Kirakom az asztalra az ételeket, van két szék, beültetem a babákat és akkor mondom magamban, hogy ezt kérem, meg azt kérem; és én ezt megcsinálom, megrendelem és kiviszem a vendégeknek." (8 éves lány) „Szoktam rendőröset játszani, mert az szeretnék lenni. Ezt úgy lehet eljátszani, hogy én vagyok a ,T. J. Hooker'-ben a rendőrlány. Elképzelem, hogy valamit ki kell nekünk nyomozni, a levegő Hooker meg Romano, és velük beszélgetek, és meghívnak egy buliba. Ezt mindig egyedül játszom. Azóta szeretnék rendőrlány lenni, amióta láttam a tv-ben ezt a filmet." (10 éves lány) A szerepjátékok forrása legtöbbször a vágyott — vagy napjainkban népszerű — hivatás, foglalkozás; s azok az életszituációk, amelyeknek naponta részesei. A társak megjelenése fokozza a játékok életszerűségét, erősítve ezzel a gyerekek kialakulóban lévő szociális érzékenységét. „A barátnőimmel óvónéniset szoktunk játszani. Szólunk a .gyerekeknek', hogy jöjjenek és mossanak kezet. Néha fürödni küldjük őket, meg levágjuk a hajukat. Jegyzeteljük, hogy ki a jó, meg ki a rossz. Amikor alszanak és felébrednek, eltelik egy év és esik a hó, kint vannak a homokozóban és mondjuk, nem tudnak bejönni, kiszaladunk értük és behozzuk őket." (9 éves lány) „Kiszámolóval választjuk, hogy ki a tanító, a többiek lesznek a gyerekek, a babák padtársai. A tanító megkérdezi játékból, hogy milyen óra következik? ; ha mondjuk, hétfő van, akkor egy olyan tantárgyat mondunk." (10 éves lány) A már említett foglalkozások mellett leggyakrabban a fodrász, pénztáros, pincér, irodás, boltos és orvos szakmák jelentek meg a szerepjátékokban. Figyelmüket nem kerüli el semmi, érzékenyen reagálnak szűkebb világuk rezdüléseire, kíváncsiságuk és érdeklődésük határtalan. „Olyat is szoktunk játszani a kuikákkal — tudod, azok a babák, azért nem mondjuk, hogy kedvenc játékaink, mert ők élnek — hogy egy rakétában vagyunk és kinyílik az ajtaja és kihúzza valamilyen húzósugár a kuikákat és akkor mi madzagon kimegyünk és visszahúzzuk a babákat. Elkényeztetjük őket, mindegyiknek van selyempárnája, amikor űrhajósat játszunk ezt is magukkal viszik. Néha Gusztika (így hívják az egyik babánkat) elengedi a párnáját és kinyomja légnyomás, mert az ad erőt." (9 éves lány)