Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Játéktörténet - Kalmár Ágnes: Házi-ipar, háziipar és művészet a magyarországi játékszerek történetében

JÁTÉKTÖRTÉNET 565 pártfogása folytán tanműhely jött létre, ahol akkor 46 ifjú kezdte tanulmányait 60-féle területen. Ugyanebben az évben indult el a város „Háziipar", később „Házi Ipar" (fontos különbség a címváltozásban) közlönye Dvihally Emil királyi főgimnáziumi tanár szerkesztésében. Besztercebánya háziipara kizárólag a faipar területén végezte tevékenységét. „A fa az, melyben az embert első álmaiban ringatják, fából készülnek többnyire a játékszerek, melyekkel a boldog gyerek mulat s fából való az embernek utolsó hajléka, melybe az örök álomra betétetik."

12 A „Házi Ipar" szerkesztőjének ma már kissé patetikusnak tűnő megfogalmazása. Az újságban gyakorta hangzik el panasz, miszerint nincsen ezen ügynek pártfogója, s ez látszik a közlöny két év alatt kicsinyre fogyatkozott méretein is. A lap 1877-ben meg is szűnik, s Dvihally Emil átadja a helyi ügyek publikációinak terheit az akkor frissen induló, az Országos Iparegyesület által szerkesztett „Házi Ipar Lapjá"-nak. Továbbra is ő az, aki a gyermekjátékgyártást szorgalmazza az imént említett lapban. A korábbi „Házi Ipar" minden száma faragászati mintákat közölt, melyek között elsőként egy játékhintó, majd egy szobabútor tervrajzát közlik.

13 2. A HÁZIIPARI JÁTÉKOK MINTALAPJAI NYOMÁN ÁLLÍTOTTÁK ÖSSZE AZ 1930-AS ÉVEK SZLÖJDMINTÁIT IS. (SZLÖJD-MŰHELYNEVELÉS) 12 DVIHALLY Emil 1875. 26. o. 13 DVIHALLY Emil 1877. 5. o.