Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Játéktörténet - Kalmár Ágnes: Házi-ipar, háziipar és művészet a magyarországi játékszerek történetében
JÁTÉKTÖRTÉNET 563 szándék a következő volt: „a néptanítóknak legyen lehetőségük, hogy a népiskolákban mindkét nembeli gyermekekkel megkedveltessék és gyakorlatba vétessék". 9 S hogy egyszerűbb legyen e játékokat az iskolákban vagy akár otthon is elkészíteni, csinos szekrénykéket kínált „Kertész és Eisert" budapesti cége a szükséges szerszámokkal és anyagokkal (deszkalapok, mintarajz, másolópapír, fűrészek, deszkára rajzolt minták). A háziipartól a gyáriparig vezető szervezett oktatás tervezett felépítése az alábbi folyamat lett: 1. iparos tanulók (háziipar, tanonciskolák, szak-ipariskolák), 2. középipartanoda, 3. műegyetem, 4. nagyiparral való kapcsolat. Mindez a későbbiekben meg is valósult, de nem minden területen. Ekkor már a Magyar Királyi Minisztérium Vallás- és Közoktatásügyi tárcája kezet fogva a Földművelés, Ipar s Kereskedelemügyi Minisztériummal vette át a szervező és finanszírozó szerepet, állami költsévetésből, ezen a területen. Többek között segélyezte az ipariskolákat, 1880-ban megnyílt az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda és Műfaragászati Tanműhely (későbbiekben Iparművészeti Iskola) a Mintarajziskola és Rajztanárképző keretén belül. 1883-ban pedig megnyílt a Magyar Királyi Technológiai Iparmúzeum, amelyet egy évvel később az Állami Középipartanodával egyesítettek. Az országban számos iparműkiállítást rendeztek ezekben az években, s a vásárcsarnokok nyitásával alkalmas piacról próbáltak gondoskodni. Ezek azok a területek, ahol a magyar szervezett játékkészítés, játékgyártás csírái, gyökerükben elfojtott kezdeményezései nyomon követhetőek. A műfaragó iskolák szaktanárai — ahol a játékszerek is készültek — Salzhammergutból vagy Berchtesgadenből lettek idetelepítve, magukkal hozták a tiroli turisták vagy fürdővendégek számára készülő faragványok mintáit. Felvidék néhány városa is azt tervezte, hogy a tanonciskolák termékeit a közeli fürdővárosokban árusítják majd. Terveik megkésve jelentkeztek, mert ma már köztudott, hogy a száz évvel korábbi háziipari központokban is gyakran előfordult (tehát már 1800 előtt), hogy saját készítésű játéktárgyakkal tüzeltek, s különösen gyakorivá vált ez akkor, amikor a gyáripar elterjedésével egyre jobban kiszorultak régi piacterületeikről. A házi-ipari és szakipari oktatás elterjesztésével népnevelési, ízlésnevelési célja volt az iparegyesületeknek. Ekkor vetődött fel a kötelező rajztanítás szükségessége, hogy az ily módon elterjesztett műveltség majd az iparra hasson. 10 Ekkor mintakönyvek is megjelentek, amelyek feltétlenül újdonságként jelentkeztek — az analógiák mellett is — az eddig ismert külföldi mintalapok mellett. Rajz és ipar kapcsolatának gondolata nem új elképzelés. 1783-as udvari rendelet szabályozza a „vasárnapi" rajziskolák kötelező felállítását. Azt is tudjuk, hogy az iskolákban gyűjtötték az ízléses és szép kivitelű rajzokat minden iparág9 DVIHALLY Emil 1877. 10 KÖVI Imre 1877.