Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

552 SÜMEGI: TÓTH MENYHÉRT PÁLYAKEZDÉSE Az ismeretlent, aki így elénk toppant, az első pillantásra hajlandók lennénk mint exotikumot elintézni, mélyebbre tekintve azonban korunk világszemléleti válságaihoz jutunk két út között. Az egyik utat a két ismert művész képviseli itt: azt a bizonyos középutat — nem „aranyközépútra" gondolunk, ez gyanúsabb ma, mint volt valaha —, kiforrottságát annak, ami érték, főként a naturalista és az impresszionista szemléletből kisugárzott. Az „ismeretlen" az első nemzedékben falusi, paraszti származék, elénk áll az expresszív stílus minden önkényével, álomszerűén elszabadított képzettársításaival, „szabálytalanságaival" és kiáltó — igehirdetéseivel. Marosán Lászlót, ezt a fiatal, igen tehetséges szobrászt nem kell bemutatnunk. Szabadon mozgó alakjai mellett széles skálában vonultak fel mondanivalói az összefogott, a belső feszültség helyzeti energiát megmutató szobrain át a teljesen zárt relifekig. Zártsága sehol sem nyomasztó, minden esetben erőt mutat, s ezt kiemelni azért szükséges, mert ez a stílusforma könnyen siklik át a jól kiegyensúlyozott és elfogadott elnyomatás művészi kifejezésévé. Fából faragott „Tülkölő kondásgyerek"-e tiszta levegőjével, szabad lendületével ragad magával, bronz „Kompozíció"-ja és kődomborművei jellemzik zárt stílustörekvéseit. A modern építészet alkalmazhatná szerencsésen ezt a domborműmegoldást. Eless István festőművész munkásságáról ebben a rovatban ismételten számoltunk be. Pontosan ismeri az egyes tárgyait megillető kifejező formákat. Vízfestményei és szénrajzai sorakoznak föl, mindkét technikája vonzódik az olajfestéssel kifejezhető hatások felé, de nem az eredeti kifejezésmód rovására. Szénrajztájai naturális megoldások, erőteljes fény- és árnyhatásokkal, lírai hangulatot árasztva. Viszont nagyvonalúságra tör a „Keresztelő Szent János"-a tárgyánál fogva is, de hasonló világításhatásaival az ugyancsak erőt mutató „Bivalyosszekér" című szénrajzkompozíciója. Az édeskésség veszedelmét szerencsésen elkerülő vízfestményei közül két franciásan könnyed, hatásosan színezett portréját emeljük ki: a „Rókakeppes portré"-t és a „Csíkosruhás portré"-t. Tóth Menyhért festőművész, a harmadik kiállító, képviseli a másik utat, sőt, ami azon is túl esik, a már jellemzett expresszív olajfestményeivel. Virágcsendélete és szemüveges férfifeje kétségtelenül mutat arra, hogy a „nem e világból való" képsorozata mögött festői tudás vonul meg és elvonatkozása az általában helyesnek ismert és elfogadott művészi megoldásoktól belső világnézeti kényszer nyomán jött létre. Érdekes és érdemes lenne ennek a kényszernek lélektani elemzése a művész egyénisége és az általa kifejezett egzaltációs korszellem szempontjából. Itt nem a válságba jutott lélek művészi ábrázolásáról van szó, hanem ennek a válságnak egyik tünetéről. „A világ bűnben fetreng, tisztulás után kiált", s erre a művész sajátos szimbolikával, amely helyenként még az ókori és középkori misztika eszköztárából is merít, nem tudatosan, de annál jellemzőbben. Például egy egyszerű házábrázolás kapcsán elindítja szabadjára engedett képzeletét és ami a bűnnel és tisztulással kapcsolatban eszébe jut, a képen — mindent a maga „kellő helyére" téve — kifejezésre juttat, s a kép címe: „Távozzon a faluból a gonosz". „A megváltó" című képe a naiv primitívség hódolatával közeledik témája felé. Krisztus feje, a tisztaság jelképeként, a fehér szín: árnyalataiban sugárzik, feje mögött az égi és teste körül a földi világ a zöld és a piros szín árnyalataiban. A művész talán nem is tudja, hogy ezzel a három színnel: a fehérrel, pirossal és zölddel visszamehetünk a szimbolikában a híres-nevezetes 13. századbeli kabbalista könyvig, a „Szóhár"-ig, amelyben a mindenség mozgástörvényét kifejező három elv közül az „Atyá"-t, az aktív erőt, a tézist a fehér szín, az „Anyá"-t, az elfogadó erőt, az antitézist a piros és a „Fiú"-t, a kiegyenlítő erőt, a szintézist a zöld szín jelképezi, a szivárvány három jellemző színeként az elhelyezkedés sorrendjében .. . Nos, ezzel a kis kitéréssel azt a korszellemet akartuk méltatni, amely Tóth Menyhért művészi szemléletét érthetővé teszi. A kiállítás megtekinthető (V, Mária Valéria ucca 12) október 12-ig naponta 9—3-ig, vasárnap 10—2-ig. 5. Kerényi Jenő levele Tóth Menyhérthez. 1947—1948 Kedves Menyuskám! Na végre írok. E hosszú hallgatás kényszerítő körülményeken múlott s nem azon, mintha elfelejtettük volna, hogy vidéki magányodban létezel-e még. De mostmár itt az idő a tettekre. Neked is tenned kell, tudni kell itt Pesten is, hogy vagy. Szívesen emlékeznek Rád. Amióta nem találkoztunk sok minden történt, sodró lendülettel a jövőre nézve.