Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 547 A kiállításon az alábbi művek (mindegyik olajfestmény) voltak kiállítva: 1. A megváltó. 2. Ablaknál. 3. Anyafej. 4. Asszonyfej. 5. Cigányfalu. 6., Csöndesen borul. 7. Dombos táj. 8. Egy ember. 9. Éva. 10. Élethajnal. 11. Falusi ünnep. 12. Falu szíve. 13. Férfifej. 14. Forgó minta. 15. Föld asztala. 16. Gyermektavasz. 17. Gyümölcspiac. 18. Háború. 19. Himnusz. 20. Kereszti táj. 21. Magyar élet. 22. Major. 23. Nyári fény. 24. Öregfa a szőlőhegyen. 25. Plébános. 26. Tavaszi fény. 27. Távozzon a faluból a gonosz. 28. Virágcsendélet. E művek a megelőző időszak összefoglalói. Kiválasztásukban szerepe lehetett Krivátsy-Szüts Györgynek is, aki 1940—44 között segített a Műbarát-kiállítások szervezésében. Erről is tudósít egy hozzá címzett (valószínűleg szintén el nem küldött!) Tóth Menyhért-levél. „Nagyságos Igazgató Úr — Betegségének híre mélyen megdöbbentett. (Talán még kegyeskedik emlékezni reám?) Otthon vidéken munkálkodtam a Főiskola elvégzése óta ahol sikerült nagy küzdelmek árán egy kiállításra való anyagot gyűjtenem. A Tavasszal Bazilides Igazgató Úrral megbeszéltük kiállításom idejét, ami szeptemberre állapíttatott meg általa. Igyekeztem fölhozni munkáimat, hogy a vonatkozóak; kiválasztás, bekeretezés stb. idejében végbemehessen. Mivel Basilides Igazgató Úrral jelenleg nem beszélhetek ezügyben, kérném alázattal, ha kegyeskedne ezzel kapcsolatosan tájékoztatni; képeim mik még a hajóállomásnál vannak elvihetném-e a „Műbarátba" amíg Bazilides Igazgató Úr megérkezik vagy pedig leendő lakásomra vinném. — Részemről nem volna baj ha októberben volna a kiállításom. Nagybecsű válaszát várva, maradtam teljes tisztelettel Tóth Menyhért"

49 A Műbarát-beli kiállításról eddig ismert kritikák (Elek Artúr, Szerdahelyi Sándor) alapján joggal tette föl a kérdést Pap Gábor: „vajon igaza volt-e Elek Artúrnak" — hozzátehetjük: Szerdahelyi Sándornak, Kállai Ernőnek, Fekete Lajosnak, B. Bakay Margitnak és R. Sz. L-nek Tóth Menyhért művészete elutasításában, festészete fanyalgó fogadásában? Nem, hiszen ők vagy az avantgárd (Kállai) vagy a magyar festészeti tradicionalizmus, a konvencionális életképfölfogás szempontjából utasították el. Az általam megtalált korabeli, a Műbarát-tárlatról tudósító kritikák a korábbinál azért árnyalatosabban rajzolják meg a tárlatot, de zömükben elmarasztalóak és értetlenkedők. Tóth Menyhért legfontosabb vállalkozását, első, igazán jelentékeny közönség elé lépését minősítették sikertelennek vagy legalábbis felemás eredményűnek. Általános vélemény volt, hogy „a festmények kiegyensúlyozatlan tehetség munkái".

50 Mindezek végleges tisztázása, a Műbarát-tárlatnak az egész életműben történő pontos megmérése miatt föltétlen szükséges lenne rekonstruálni a kiállítást. 49. Címzés: Nagyságos Krivátsy Szüts György festőművésztanár Úrnak, Helyben, II. Bimbó u. 117. Feladó: Tóth Menyhért festőművész, Bp., Andrássy u. 71. (Képzőművészeti Főiskola). A levél Sümegi György (Bp.) tulajdona. / 50. B. BAKAY Margit: Kiállítás. Nemzeti Újság, 1941. szept. 28.