Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

544 SÜMEGI: TÓTH MENYHÉRT PÁLYAKEZDÉSE 22. MAGYAR ÉLET, 1939 k, v. o. 99 x 69 cm, J. n. sal és ugyancsak fokozódó hadi készületekkel. Szeptember 8-ától a liszt, kenyér és száraztészta csak jegyre kapható. 24 kommunistát a rögtönítélő bíróság Szabadkán halálra ítél (szept. 20.), A Magyar Parasztszövetség megtartja alakuló kongresszusát (szept. 28.), megalakul a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetsége, antifasiszta tüntetés a Batthyány-örökmécsesnél (okt. 6.), majd Kossuth és Táncsics sírjánál a Kerepesi temetőben (nov. 1.). Októberben megindul Illyés Gyula Magyar Csillag című folyóirata; a Magyar Rádió közvélemény-kutatása szerint legnépszerűbb műsor a cigányzene, legnépszerűtlenebb a komolyzene és a tanfolyamok. A rohamosan fasizálódó, súlyos háborús terheket vállaló országban a demokratikus mozgalmak németellenes hangjai erősödnek, a Trianon ótai „nagy álom", a terület-visszaszerzések (Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Erdély) reálissá válásával pedig fokozódik a magyar érzület, a pántlikás magyarkodás, a gyöngyösbokrétás felszínesség, a magyarnótás érzelmesség, a cigányzenés búfelejtés. Az, aminek a hagyományok mély medrében fekvő tradicionális népművészethez, annak évezredes képtárából átörökített formarendjéhez, alakító logikájához volt belsőleg köze — az nem számíthatott mutatós sikerre 1941 ősze Magyarországán. Az, akinek a népdalok tiszta intonációját a legnépszerűbb cigányzenéhez kellett mérnie — eleve kudarcra ítéltetett. Aki a megzavarodott korban a zavarosban halászás és az aktuális idők aktuális szelei kifogása helyett mélyen etikus, humánus