Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

MŰVÉSZETTÖRTÉNET 535 A szöveg versszerű, fontos a megjelenés formája, a gonosz betűképben, nagyságban való kiemelése. (16. kép) Mintha e szónál a jelentés alakítaná, torzítaná a betűk formáját. A betűket változatosan-színesen festette föl, s a nyomtatott nagybetűk kissé szálkás rendjével, a betűk méreteinek váltogatásával sajátos szövegtextúrát, ábrarendet teremtett a kép fölső sávjában. Az indító szó mellett körbe befoglalt Isten szeme szimbólum van, a férfifigura szemüvegére pedig egyenlő szárú görögkereszteket írt a festő. A jó és rossz, az Isten és a Gonosz képi szembeállítása, ezen ellentétpárok megfogalmazása itt a szöveg és a Jóságot-Istent megtestesítő figura együtteséből adódik. A gonosszal (a fölirattal) egy fehér-törékeny-tünékeny madarat állít szembe, míg a Távozzon a faluból a gonosz kizúduló tömegével szemben halad egy fázó-didergő, a faluba visszatartó félénk, fehér bárányka, nyilvánvalóan a jóság és tisztaság példájaként, a megmaradt remény követeként. A jó kovács festményen a ráírt szöveg, az egyénien tipizált, szeretetteljesen megfestett figura mint főszereplők mellé a sajátos táji környezet is bekapcsolódik. A dombok, csúcsos hegyek sárga kéngőzt lehellnek, csavarodó formákat vajúdnak ki magukból. A jó kovács jelmondatszerű megfogalmazásához, szentenciájához hasonló mondatokat, szövegtöredékeket gyakran fogalmazott a rajzaira is Tóth Menyhért. „Sokan vannak a hivatottak, de kevesen a választottak. 1933" — a bibliai idézetet

36 egy rajzra írta, amely a Kecskeméti Képtár rajzanyagában található, miként az alábbi föliratok is, ahol a lelőhely nincs külön föltüntetve: „Fontos-e a téma vagy sem? „Növényeket is rajzolni. Mindent! 1933. aug. 10".

37 „Vissza a törvényhez!"

38 „1935. Hát, Istenem, tanultam! A porból való NAGYON SZÉP ÉS JÓ. Isten! Miért hát a Természet törvényei szerinti élet? Nem az ember van a szombatért, hanem a szombat az emberért".

39 „Krisztus él! 1935". „A fehér szín: Isten. 1936". „Édes Úr! Tetszik tudni, hogy mi az, hogy rabszolgasors? Életem volna ily emberileg. Az Isten tudja, hogy mit tesz velem, és én alkalmazkodó eszköze vagyok akaratának. Ez minden. Sírva mentegetőzni nem az én sorsom, de képes vagyok mindent türelemmel elviselni, amit ez a rabszolga-sors nyújt".

40 „1937. júl. A fehér szín: ISTEN. A fehér szín: MINDEN. Mi célja van a 36. Máté 22:14; Lukács 14, 15:24. 37. Forrás, 1978/12.93. 38. TM-kéziratok: Zs. J. — 345. sz. 39. TM-kéziratok: Zs. J.— 346. sz. 40. TM-kéziratok: Zs. J. — 309. sz. Valószínűleg dr. Rózsa Jenőnek írt levéltöredék, 1936 k.