Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

530 SÜMEGI: TÓTH MENYHÉRT PÁLYAKEZDÉSE 12. VADVIZEK, 1942, k, fa, o. 126 x 201 cm, J. n. KK, ltsz.: 74.365 dóságukat: pőre és magányos, egyszálvonal-önmagukban szólalnak meg a 60-as évektől kibomló, legelvontabb rajzoknál. A most vizsgált periódusbani rajzok átmenetet képeznek efelé, illetve az ötvenes évek részletező-árnyalatos, realista rajzperiódusa közbejöttével újabb hullámzás érzékelhető az életmű fejlődésvonalán. A 30-as évek közepe zsúfolt-részletezett rajzai után a vonalak határozottabbá válását, a nagyobb befoglaló formák körbekontúrozását, a rajzi szerkezet egyszerűsödését figyelhetjük meg.

29 A vonalai érzékenyebbé, vibrálóbbá válnak, lesz vastagságuk, elvékonyodásuk, testük; ha kell szerkezeti abroncsként feszítő meghatározottságuk — legtöbbször a mondandó elvontságát megtámogatva. A festői pályát kezdő Tóth Menyhért a mondandóját időnként zsúfolja, s az így fölhalmozott elemek túlfeszítettsége miatt aprólékosan részletező, helyenként burjánzó képeinek világa. Különösen erőteljesen jelentkezik ez egy tisztultabb, magasabb formában a Vadvizek-képek csoportjában. (12. kép) Festményeit talán a legcélravezetőbb témakörök, összefüggő műcsoportok időrendi előrehaladásában vizsgálni, a rajzokhoz, pasztellekhez hasonlóan számba venni. A tematikai csoportosítás (csendélet, tájkép, portré) mechanikus és iskolás szempont lehetne Tóth Menyhért esetében, mivel arcképei és tájképei eltérnek a 29. Tóth Menyhért: Vaszary, 1942, papír, ceruza, 250 x 170 mm, J. j. k. KK, Tájváltozatok I. 1944, papír, ceruza, 175 x 245 mm, J. j. f. KK, ltsz.: 78.531.; Korpusz-variációk I—III. 1944, papír, ceruza, 245 x 175 mm, J. n. KK stb.