Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)
Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése
526 SÜMEGI: TÓTH MENYHÉRT PÁLYAKEZDÉSE Az autonóm, önálló rajzai közül a „feketére feketével" szénrajzok mellett rajztanulmányok, rajzstúdiumok is készültek. Kiemelkedő fontosságú ezek közül az Ifjúkori önarckép befelé figyelő meditativ attitűdje, őszinte vallomásos jellege. 23 (9. kép) A kompozíció képi utalásai közül, a jobb alsó sarkába satírozott növények a természetre, a jobb felső sarokba „föltett" templomsziluett pedig a lelkiekre, szellemiekre utalhat. Rajzi önfeltárás, ars pictura ez: a természet (valóság) és a szellemiek közé szorított ember önfeltárulkozása, pőrére vetkőzése. Fejének lehajló-megadó mozdulata mintha a keresztvíz alá hajolás gesztusát idézné elénk. Ezen értelemben a megtisztulás és a határozott útralépés, föladatfölismerés határköve az Ifjúkori önarckép Tóth Menyhért pályáján. Korai műveiben, e munkáján és a Védelem című szénrajzán 24 jutott el a legmesszebbre a pszichikai jellemzés, a lelkiállapot megragadása terén. (10. kép) Érzelmileg, hangulatilag ezeket tekinthetjük a legtelítettebbnek. A Védelem két egymásra utalt figurája az óvást-védéstegyüvétartozást, egyáltalán az emberszeretet érzését fokozza sugallatossá. Tóth Menyhért főiskola utáni hazatérését a Van Gogh-i fölismeréshez hasonlatos indítékok is motiválták „Egy parasztfestő akkor jár el okosan, ha Barbizonról vesz példát, vagyis, ha a kellős közepén lakik és él annak, amit fest. Mert a vidék mindennap új és más". 25 Tóth Menyhért szűkszavú, gyakorta drámai főiskolai szénrajzai után, otthon, a 30-as évek második felében mindenre rácsodálkozik, minden jelenséget a maga sokrétű részletezettségében igyekszik megrögzíteni. A teljes festői fegyverzetben hazatérő, most már képzett festő mintha most venné birtokba igazán a világot. Mohó kíváncsisággal részletezi, szinte cizellálja a színes ceruzájával elbeszélésein az átértékelt látványt, a falu, a táj képét. 26 A színes ceruzarajzok apró motívumhalmazai, egymás mellé rendelt rajzolatai, naiv-virágos bája visszautal a Mariska-pasztellra. Az ugyancsak e sorba illeszkedő Kalapos férfi (Csoníváry) című ceruzarajzon 27 megjelennek az egyenlőszárú görögkeresztek, a kereszténység, a hit szimbólumaként. (11. kép) Van rajzainak egy csoportja, amelyeken tondó formába komponálva az eltúlzottra rajzolt testrészekkel és suta mozgással egyaránt groteszkké tett figurákat. 28 Rajzi gyakorlata azonban elég gyorsan és látványosan változik a 30-as évek második felében, a 40-es évek elején. Vonalai levetkőzik a részletezésre való hajlan23. Tóth Menyhért: Ifjúkori önarckép, 1935 k., papír, szén, 900 x 630 mm, J. n. KK 24. Tóth Menyhért: Védelem, 1934, papír, szén, 1159* 1003 mm, J. n. KK, ltsz.: 74.358. 25. Van Gogh válogatott levelei. Bp. 1964. 100. 26. Tóth Menyhért: Táj vízimalommal, 1934 k., papír, szénrajz, 156 x 226 mm, J. n. KK, ltsz.: 74.376.; Falun, 1935, papír, színes ceruza, 120 x 158 mm, J. n. KK, ltsz.: 78.522.; Menyecske, 1935, papír, színes ceruza, 220 x 150 mm, J. n. KK, ltsz.: 78.526. 27. Tóth Menyhért: Kalapos férfi (Csontváry), 1936, papír, színes ceruza, 154 x 118 mm, J. 1. K.: Tóth M. KK, ltsz.: 74.375. 28. Mulatózok I— II, 1938 k., papír, ceruza, átmérő: 163 mm, J. n. KK, ltsz.: 78.521.
