Bárth János – Sztrinkó István szerk.: Cumania 13. (Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Évkönyve, Kecskemét, 1992)

Művészettörténet - Sümegi György: Tóth Menyhért pályakezdése

516 SÜMEGI: TÓTH MENYHÉRT PÁLYAKEZDÉSE lelkem legmelegebb hangján a színeimmel beszélnék a lelkekhez. Hálás tisztelő híve: Miske, 928. VIII. 26. Tóth Menyhért"

13 Az elszánt készülés ekkor, 1928 őszén nem hozta meg a felvételt Tóth Menyhértnek. A vágyott tanulmányokat csak egy évvel később, újabb, akkor már sikeres felvételi vizsga után kezdhette meg 1929 őszén, a Képzőművészeti Főiskolán. Rajzolni nemcsak Éber Sándor útmutatása és a maga szorgalma szerint rajzolt Tóth Menyhért, hanem 1928 első felében el-eljárogatott Krivátsy-Szüts György (sz. 1892) városmajori művésztelepére, az Alma utcába is (Alma u. 5. sz.). Bizonyosan ott és akkor készültnek mondta a szintén ott tanuló Metykó Gyula festőművész a nála őrzött Tóth Menyhért pasztellképet (Mosó asszony, 1928 p., p., 43 x 31 cm). A Metykónál megőrzött többi kisméretű Tóth Menyhért mű is ugyanabból az időből, az 1928—29-es évekből valók (Zene, p., tus, 310 x 220 mm — a Hangverseny с tusrajz pár darabja; Házikó, p., szén, 30x31,5 cm; Fák, házak, p., ceruza, 310x210 mm; Napfölkelte — Alföldi napfölkelte — o., v. 22 x 31 cm). A felsorolt munkák azt is jelzik, hogy tussal, ceruzával, pasztellel és olajjal egyaránt dolgozott már ekkor Tóth Menyhért. Mindez a Krivátsy-féle iskola hatása lehetett, hiszen itt tudatos fölkészítés folyt, nyilvánvalóan választékos eszközhasználattal együtt. Igen fontos további tény még, hogy Krivatsy—Szüts Györggyel nem szakadt meg a kapcsolata Tóthnak. Sőt, valószínűleg az ő biztatására kerülhetett sor egyáltalán Tóth Menyhért első önálló tárlatára 1941 őszén a Műbarát kiállítóhelyiségében, ugyanis 1940—44-ig Krivatsy volt a tárlatok szervezője és irányítója. Tóth Menyhért művészetének első korszakát (1935—1948/49) és az azt megelőző, fölkészülési és főiskolai időszakot a legadekvátabb talán a főbb események (kiállítási szereplései), valamint téma és együvé tartozó technikai együttesek, műcsoportok (pasztellek, főiskolai széntanulmányok stb.) szerint vizsgálni. így önkényeskedés nélkül adódik a lehetőség pasztelljeit, szén- és ceruzarajzait, olajképeit úgy vizsgálni, hogy egyfajta logikus időrendiség mellett a témafejlődés, a tematikai változások-módosulások alakulása és a művészi gazdagodás, sokszínűsödés-elmélyülés elemei kerülhetnek elsősorban felszínre. Különös és fontos, önálló alfejezetét képezik munkásságának azon müvei, amelyeken szavak, szentenciaszerű mondatok jelennek meg. Bizonyos, hogy a Szavak a magyar képzőművészetben tárgykör monografikus földolgozásában külön fejezet illetné Tóth ilyennemű munkáit. Tóth Menyhért pasztelljei sorából időrendben a legelsők lehetnek a családtagjairól, a rokonairól, ismerősökről készített darabok. Első alkotói korszakát bemu13. TM-kéziratok: Zs. J. — 341. sz.